Jelenleg több kötete is megjelenés előtt áll – többek között ezt tudhatta meg a kolozsvári közönség Fekete Vince kézdivásárhelyi költőről kedd este, a Bulgakov Kávéházban szervezett közönségtalálkozón.
2014. június 11., 19:332014. június 11., 19:33
A Helikon-estek sorozat újabb találkozóján Karácsonyi Zsolt költő, a Helikon folyóirat főszerkesztője faggatta kollégáját. Mint kiderült, hamarosan Magyarországon adják ki újra a Piros autó lábnyomai a hóban című gyermekverseskötetet, amelyhez új illusztrációk is készülnek. A közeljövőben az Udvartér című 2008-ban megjelent tárcanovella-gyűjtemény is újra megjelenik újabb írásokkal kiegészítve. Ezek az „úri passzióból” született írások az udvarterek városaként is emlegetett Kézdivásárhely, és környékének embertípusait mutatják be, a szerző bevallása szerint volt olyan is, aki magára ismert egy írásban és megsértődött.
A szókimondó, éppen ezért igen szórakoztató írásokból fel is olvasott a szerző, többek között azt, amely arról szól, hogyan készülnek fel a környék elöljárói egy bizonyos magas rangú magyarországi politikus fogadására, aki egy bizonyos ünnep alkalmából lovon óhajt bevonulni egy bizonyos térre. Készülőben van ugyanakkor egy meseregény is egy egér, Cincogósi Elemér viszontagságairól, de lassan két verseskötet anyaga is összeáll. Az egyik Vargaváros címmel jelenik majd meg és Kézdivásárhely egykori céheinek, a tímárok, kalaposok, üstösök világába kalauzolja el az olvasót.
Fekete elmondta: igyekszik a teljes magyar nyelvterületen megjelenő versek aktuális helyzetét követni. Szerinte az erdélyi szerzőkről Magyarországon még ma is sokan azt hiszik, hogy „bicskával eszik a vattacukrot, és rímes-ritmusos verseket írnak”, ő viszont a mostani fiatal budapesti költőgenerációk írásait olvasva sokszor azt érzi, hogy nem tudja követni, értelmezni a kép- és mondatpoétikára épülő írásaikat.
„Visszakövetelik az érthetetlenség jogát” – fogalmazott Fekete, akinek a kortárs kritikáról is volt egy csípős megjegyzése. „Kisebb-nagyobb köröcskék vannak, amelyben egymás hónaljszagát jobban érzik az emberek, és egymást dicsérik, másokat pedig, ha úgy adódik, lehúznak” – fogalmazott.
A Székelyföld folyóirat szerkesztőjeként is tevékenykedő Fekete Vince elmondta: regényben nem gondolkodik, de a prózamondatok nagyon érdeklik: arra kíváncsi, meddig lehet egy versben a prózamondatokat „elvinni”, úgy hogy a kész mű még vers maradjon.
A kötött formát viszont továbbra is fontosnak tartja, mint mondta, annak idején a cipészinas is csak akkor szabadult fel, ha tökéletesen meg tudta csinálni a csizmát. „A rímes-ritmusos versek fortélyait meg kell tanulni. Utána el lehet rugaszkodni, amerre az ember akar” – mutatott rá Fekete.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!