Jelenleg több kötete is megjelenés előtt áll – többek között ezt tudhatta meg a kolozsvári közönség Fekete Vince kézdivásárhelyi költőről kedd este, a Bulgakov Kávéházban szervezett közönségtalálkozón.
2014. június 11., 19:332014. június 11., 19:33
A Helikon-estek sorozat újabb találkozóján Karácsonyi Zsolt költő, a Helikon folyóirat főszerkesztője faggatta kollégáját. Mint kiderült, hamarosan Magyarországon adják ki újra a Piros autó lábnyomai a hóban című gyermekverseskötetet, amelyhez új illusztrációk is készülnek. A közeljövőben az Udvartér című 2008-ban megjelent tárcanovella-gyűjtemény is újra megjelenik újabb írásokkal kiegészítve. Ezek az „úri passzióból” született írások az udvarterek városaként is emlegetett Kézdivásárhely, és környékének embertípusait mutatják be, a szerző bevallása szerint volt olyan is, aki magára ismert egy írásban és megsértődött.
A szókimondó, éppen ezért igen szórakoztató írásokból fel is olvasott a szerző, többek között azt, amely arról szól, hogyan készülnek fel a környék elöljárói egy bizonyos magas rangú magyarországi politikus fogadására, aki egy bizonyos ünnep alkalmából lovon óhajt bevonulni egy bizonyos térre. Készülőben van ugyanakkor egy meseregény is egy egér, Cincogósi Elemér viszontagságairól, de lassan két verseskötet anyaga is összeáll. Az egyik Vargaváros címmel jelenik majd meg és Kézdivásárhely egykori céheinek, a tímárok, kalaposok, üstösök világába kalauzolja el az olvasót.
Fekete elmondta: igyekszik a teljes magyar nyelvterületen megjelenő versek aktuális helyzetét követni. Szerinte az erdélyi szerzőkről Magyarországon még ma is sokan azt hiszik, hogy „bicskával eszik a vattacukrot, és rímes-ritmusos verseket írnak”, ő viszont a mostani fiatal budapesti költőgenerációk írásait olvasva sokszor azt érzi, hogy nem tudja követni, értelmezni a kép- és mondatpoétikára épülő írásaikat.
„Visszakövetelik az érthetetlenség jogát” – fogalmazott Fekete, akinek a kortárs kritikáról is volt egy csípős megjegyzése. „Kisebb-nagyobb köröcskék vannak, amelyben egymás hónaljszagát jobban érzik az emberek, és egymást dicsérik, másokat pedig, ha úgy adódik, lehúznak” – fogalmazott.
A Székelyföld folyóirat szerkesztőjeként is tevékenykedő Fekete Vince elmondta: regényben nem gondolkodik, de a prózamondatok nagyon érdeklik: arra kíváncsi, meddig lehet egy versben a prózamondatokat „elvinni”, úgy hogy a kész mű még vers maradjon.
A kötött formát viszont továbbra is fontosnak tartja, mint mondta, annak idején a cipészinas is csak akkor szabadult fel, ha tökéletesen meg tudta csinálni a csizmát. „A rímes-ritmusos versek fortélyait meg kell tanulni. Utána el lehet rugaszkodni, amerre az ember akar” – mutatott rá Fekete.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!