Fotó: Barabás Ákos
„Bekattanós” történet, amelyben Székelyudvarhely aktuális társadalmi problémáit feszegetik, bevonva a közönséget és a színházi alkalmazottakat – Hatházi András második székelyudvarhelyi rendezését, a Brahms és a macskák című előadást csütörtök este hét órától mutatják be a művelődési házban.
2016. március 02., 19:552016. március 02., 19:55
A kolozsvári színész-rendező, egyetemi tanár (képünkön középen) ismét kortárs drámát, Garaczi László és Toepler Zoltán közös színdarabját rendezte meg a Tomcsa Sándor Színházban. Hatházi 2013-ban ősbemutatóként vitte színre Székelyudvarhelyen Adorján Viktor A lovasok című színművét, amely a 2011-ben kiírt Drámázat című drámapályázat nyertes alkotása volt.
Nagy Pál színházigazgató a Brahms és a macskák című előadás beharangozó sajtótájékoztatóján elmondta: a közönség a darab révén betekinthet a színházi életbe, a kulisszák mögé. Szerinte Hatházi András színész-rendezőnek érdekes meglátásai vannak, teljesen más szemszögből közelíti meg a színházat, mint a legtöbb rendező. „Az elmúlt tizenöt évben a művészeink nem éltek át hasonló élményt” – vélte Nagy.
„Színházi útkeresésünk során sok mindent kipróbáltunk, de ennyire lényegre tapintó helyzetértékelést még nem láttam” – jegyezte meg Csurulya Csongor művészeti vezető. Szerinte a darab a színházi alkotás folyamatát mutatja be a nézőknek, amely egyfajta vajúdás a rendező, színész és dramaturg számára egyaránt.
„Nem volt kérdés, hogy most mindenkivel szeretnék dolgozni” – jegyezte meg Hatházi András a próbafolyamatról és arról, hogy milyen volt három év után újból az udvarhelyi társulattal dolgozni. Mint mondta, eredetileg Molnár Ferenc Liliom című darabját javasolta, ám mivel az udvarhelyi társulat viszonylag kicsi, inkább a Garaczi–Toepler páros írását választotta.
Csurulya elmondta, a darabban mindenki szerepel, aki él és mozog a színházban, ám a szereposztás csak a helyszínen derül ki. A rendező szerint interaktív lesz a nyilvános próbaként előadott darab, ám ebben a közönségnek is partnernek kell lennie. Hozzátette, az előadás alatt nem rántják ki a székből a nézőket, csak provokálják őket. „Amikor elmegyek a színházba, én is szeretek néző lenni, nem akarok senkit arra kényszeríteni, hogy kilépjen ebből a szerepéből. Maradjon néző, de másfajta néző legyen, ne az, aki a sötétben hátradől és kényelmesen elbújik” – magyarázta.
A darab színrevitelének előkészítésén Deák Katalin udvarhelyi származású dramaturg dolgozott együtt a rendezővel. Már augusztusban elkezdték átírni udvarhelyi szituációkra a szöveget. Új helyzeteket kerestek, folyamatosan átírták, a társulatra szabták a szöveget. Hatházi szerint a folyamatban a társulat tagjai is partnerek voltak.
Bár a bemutató csütörtök este héttől kezdődik, a rendező azt javasolja, hogy a nézők korábban, háromnegyed hétre érkezzenek. A bemutatóra a Tomcsa Sándor-bérlet érvényes, majd péntek este hét órától a Nyirő József-bérletesek tekinthetik meg az előadást. A fennmaradó helyek függvényében szabadjegyek is válthatók.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok