Fotó: A szerző felvétele
2009. június 11., 10:492009. június 11., 10:49
A kiállítást a múzeum a Székely Hírmondó hetilappal közösen szervezte. Háromszék 1849-ben Bem tábornoktól kapott először nyomdagépet, így 1849 júniusában Kézdivásárhelyen megjelent a Székely Hírmondó, a térség első hírlapja. Boér Hunor, a múzeum szakértője, a kiállítás kurátora lapunknak elmondta, Háromszéken a nyomdászat és az újságírás is 160. évfordulóját ünnepli.
Boér elmondta, a nyomdagép érkezésének idejében a Kárpát-medencében tízből kilenc ember jobbágy volt, Háromszék emancipált lakosságának viszont 65 százaléka volt szabad. Amint hozzájutottak a nyomdagéphez, rögtön megjelentették az újságot, és kiadták a Háromszék legrégibb könyvének számító Ábéczét, a forradalom viszontagságainak ellenére – mondta Boér Hunor.
A múzeum munkatársainak sikerült újra működőképessé tenni Bem tábori nyomdáját, ezen tartott bemutatót Kisgyörgy Tamás, a Charta Kiadó és Nyomda tulajdonosa. Az első háromszéki hírlap emlékét nevével is ápoló mai Székely Hírmondó szerkesztői asztalánál háromszéki sajtótörténeti kiadványokat mutattak be.
A pannókon kronologikus sorrendbe rendezve a háromszéki sajtó kiadványait tekinthették meg a résztvevők, akik azt is megtudhatták, melyik szerkesztő vállalt akár börtönbüntetést is az igazság kimondásáért, és megtekinthették az 1980-as évekbeli háromszéki szamizdat nyomdatermékeket. Boér Hunor szerint most, amikor kétségbe vonják, hogy a református egyház lenne a Székely Mikó Kollégium jogos tulajdonosa, a 150 éves iskola korszakaira is fény derül a korabeli sajtótermékekből.
A Kós Károly tervezte padokon a múzeum kertjében a látogatók a Székely Hírmondó első öt számának anyagába, valamint a magyar sajtótörténetben is nyomot hagyó háromszéki képviselők, Jókai és Mikszáth sajtótárgyú írásaiba lehetett beleolvasni. A kiállítás anyaga június 21-én tekinthető meg.
Továbbra is töretlen a hungarikum pályázat népszerűsége, a felhívás idei 650 millió forintos keretéből 257 kérelem részesül támogatásban – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
Erdélyi művészeket is díjaztak hétfő este Budapesten, ahol átadták a Színházi Kritikusok Céhe elismeréseit.
Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.