A Világhírnév kiadó újságírói munkákat közreadó Fehér Holló sorozatában jelent meg lapunk munkatársa, Szucher Ervin riportkötete, a Toronyba zárt anyanyelvünk, amelyet hétfő délután telt ház előtt mutattak be a marosvásárhelyi Bernády Házban.
2015. november 11., 12:422015. november 11., 12:42
A szórványriportokat tartalmazó kötetekről, amelyek a sorozatban látnak napvilágot, Szabó Csaba szerkesztő beszélt. Elmondta: azért találták ki a sorozatot, hogy ne csak újságban jelenjenek meg ezek az értékmegőrző riportok, mert ott elkallódnak, hamar feledésbe merülnek.
Ezek a riportok a szórványmagyar közösségekről szólnak, anyanyelvhasználatról vagy éppenséggel -vesztésről, az anyanyelvi kultúráért folytatott küzdelemről, nem ritkán olyan esetekről, amikor a használt nyelv már nem magyar, de a magyar kultúrához való ragaszkodás még megvan.
Balázs János Csodákra várva című könyvét, Bodolai Gyöngyi, valamint Ötvös József riportköteteit említette a sorozatból a szerkesztő, aki a legújabbat, Szucher Toronyba zárt anyanyelvünk című könyvét kissé pesszimista kicsengésűnek tartja.
Kollégánk 2003-tól járja a szórványt, olyan helyekre utazik el, ahol már nem is gondolnánk, hogy magyarok élnek. Felkutatja a legeldugottabb falvakat, vagy akár azt a nagyvárost, ahol még egynéhány ember magyarnak vallja magát. Nem csupán azt jegyzi le, hogy ezek az emberek rosszul, alig, vagy már egyáltalán nem beszélik a magyar nyelvet, hanem azt is, hogy mindennek ellenére ragaszkodnak magyarságukhoz, szomjúhozzák a magyar kultúrát.
A háromrészesre tervezett Végváraink omladozó falai alcímet viselő sorozat első kötetében 25 riport szerepel, amelyekben mintegy félszáz település elevenedik meg. Például Szörényváron, Verespatakon, a Konstanca megyei Ojtózon (Oituz), Csángóföldön vagy a Szalánc völgyében gyűjtött Szucher Ervin anyagot, beszélgetett az ott élőkkel.
A könyvbemutatón Kelemen Ferenc nyugalmazott rádiószerkesztő, a Marosvásárhelyi, illetve a Bukaresti Rádió egykori munkatársa ajánlotta mindenkinek a riportkötetet elolvasásra. Szabó Csaba megjegyzésére, miszerint az újságíró riportjai túl pesszimisták, Kelemen kifejtette: a demográfiai adatokat nézve nincs is ok az optimizmusra, hiszen a riportok szereplői abnormális helyzetben vannak. „Az nem normális állapot, hogy valaki magyarnak vallja magát, de nem tud magyarul” – mondta.
Szuchert az elején a kíváncsiság hajtotta, aztán szakmai kihívássá változott ez a kíváncsiság, ma már ennél is több: elhivatottság. Kalandozásaiban, utazásaiban a szerkesztőség részéről, ahol dolgozott és dolgozik, mindig biztatást kapott, a Krónika mindenkori főszerkesztői mellé álltak és biztatták ebben a munkájában – mondta. Pedig a mai sajtó számára nem túl izgalmas a szórványtéma – tette hozzá –, hiszen sok olyan lapigazgató vagy főszerkesztő van, aki inkább a baleseteket, a botrányokat kezeli prioritásként.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!