A Korunk folyóirat decemberi, képzőművészetre összpontosító lapszáma a hivatalosan elfogadott vizuális kultúra intézményrendszerén kívül rekedt művészetbe nyújt betekintést, olyan alkotókra, akiknek nincs kapcsolatuk a hivatalos elvárásokkal és a bejáratott sémákkal: a gyermekrajzok világától, a pszichiátriai betegek és a naiv művészek alkotásmódjától egészen az utcai és köztéri művészetig (street art).
2013. december 03., 22:012013. december 03., 22:01
Az összeállítás a kurátori-menedzseri művészetüzemen kívüli, örömből vagy spontán és közvetlen belső késztetésből születő alkotásra összpontosít. Mindezek a független, önálló késztetések extrém elmeállapotokat, nem konvencionális eszméket, bonyolult és részletes fantáziavilágokat rögzítenek, így legnagyobb előnyük, hogy újra visszakapcsolnak a kreativitás játékos, aktusban lévő és önfeledt eredetéhez.
A decemberi lapszámban olvasható többek közt Majsa Barbara: A téma az utcán hever, avagy kik azok az outsiderek; Horváth Gizella: A művészeti világ peremén. Az 55. Biennále esete; Keszeg Anna: Art brut az Halle-Saint-Pierre-ben; Tamás Dénes: A perem művészete; Ferenczi Szilárd: Peremről mederbe; Darida Veronika: Monteverdi-parafrázisok; Feueur Mária: Éva naplója; Perenyei Monika: Az őrület archívumai; Jakabffy Tamás: Az Énbe zárt végtelenség; Gatti Beáta: Mezőségi önélet-rajz; Kovács András Ferenc: Levél Gálfalvi Zsoltnak című írása. A lapszámot Kovács Franciska Mária képei illusztrálják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!