„Egy színekben gondolkodó grafikus és egy rajzoskedvű festő képeit”, azaz Gy. Szabó Béla pasztelljeit állították ki a kolozsvári magyar főkonzulátuson.
2015. június 10., 19:372015. június 10., 19:37
„A fametszetek erdélyi koronázatlan királyának tartott Gy. Szabó Béla pasztelljeit kevésbé ismerik, életében egyetlenegyet sem adott el, sőt kiállítás is csak egyszer nyílt belőlük” – magyarázta Németh Júlia művészettörténész a kolozsvári magyar főkonzulátus rendezvénytermében, a neves alkotó pasztellképeiből ízelítőt nyújtó tárlat megnyitóján.
A kedd esti eseményen Mile Lajos főkonzul köszöntötte a termet csaknem zsúfolásig megtöltő közönséget. A diplomata elmondta: Magyarországon ritkán tanúsítanak ekkora érdeklődést az emberek egy képzőművészeti tárlat iránt, de az érdeklődés nem véletlen, hiszen nem akármilyen esztétikai élményt nyújtanak Gy. Szabó Béla alkotásai.
A főkonzul szerint a képzőművész rendkívül termékeny volt: összesen 14 ezer rajza, kétszáz pasztellje és 1500 fametszete maradt fenn. Életében 300 kiállítása volt, halála után pedig a most megnyílt tárlat a százkettedik. Gy. Szabó Béla 1905-ben született és 1985-ben halt meg, így minden szempontból kerek évforduló adott alkalmat művei kiállítására.
Ferenczy Miklós református lelkész, a gyulafehérvári születésű képzőművész hagyatékának őrzője előadásában többek között elmondta: Gy. Szabó Bélának óriási munkabírása volt, naponta 15-16 órát dolgozott. Döntő hatása volt művészetére az, hogy 1931-ben a kolozsvári Energia Villamossági Gépgyárban kapott állást, noha ez csak két évet tartott, ugyanis az 1929–33-as gazdasági válság végére megszűnt a munkahelye. A nagyközönség azonban ennek köszönhetően Kolozsváron tekinthette meg először Gy. Szabó alkotásait 1932 decemberében egy csoportos kiállításon.
Németh Júlia művészettörténész ugyanakkor elmondta: Gy. Szabó Béla már fiatalon bejárta Olaszországot, aztán később Ausztriában, Belgiumban, Kínában, Mexikóban, az azték kultúra bölcsőjében és Kolumbiában is megfordult, az így megszerzett kulturális tapasztalatait pedig megjelenítette műveiben is. Mint kifejtette: a pasztell átmeneti műfaj a grafika és a festészet között. „A tárlaton egy színekben gondolkodó grafikus és egy rajzoskedvű festő képeit tekinthetik meg az érdeklődők” – tette hozzá Németh.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!