
„Egy színekben gondolkodó grafikus és egy rajzoskedvű festő képeit”, azaz Gy. Szabó Béla pasztelljeit állították ki a kolozsvári magyar főkonzulátuson.
2015. június 10., 19:372015. június 10., 19:37
„A fametszetek erdélyi koronázatlan királyának tartott Gy. Szabó Béla pasztelljeit kevésbé ismerik, életében egyetlenegyet sem adott el, sőt kiállítás is csak egyszer nyílt belőlük” – magyarázta Németh Júlia művészettörténész a kolozsvári magyar főkonzulátus rendezvénytermében, a neves alkotó pasztellképeiből ízelítőt nyújtó tárlat megnyitóján.
A kedd esti eseményen Mile Lajos főkonzul köszöntötte a termet csaknem zsúfolásig megtöltő közönséget. A diplomata elmondta: Magyarországon ritkán tanúsítanak ekkora érdeklődést az emberek egy képzőművészeti tárlat iránt, de az érdeklődés nem véletlen, hiszen nem akármilyen esztétikai élményt nyújtanak Gy. Szabó Béla alkotásai.
A főkonzul szerint a képzőművész rendkívül termékeny volt: összesen 14 ezer rajza, kétszáz pasztellje és 1500 fametszete maradt fenn. Életében 300 kiállítása volt, halála után pedig a most megnyílt tárlat a százkettedik. Gy. Szabó Béla 1905-ben született és 1985-ben halt meg, így minden szempontból kerek évforduló adott alkalmat művei kiállítására.
Ferenczy Miklós református lelkész, a gyulafehérvári születésű képzőművész hagyatékának őrzője előadásában többek között elmondta: Gy. Szabó Bélának óriási munkabírása volt, naponta 15-16 órát dolgozott. Döntő hatása volt művészetére az, hogy 1931-ben a kolozsvári Energia Villamossági Gépgyárban kapott állást, noha ez csak két évet tartott, ugyanis az 1929–33-as gazdasági válság végére megszűnt a munkahelye. A nagyközönség azonban ennek köszönhetően Kolozsváron tekinthette meg először Gy. Szabó alkotásait 1932 decemberében egy csoportos kiállításon.
Németh Júlia művészettörténész ugyanakkor elmondta: Gy. Szabó Béla már fiatalon bejárta Olaszországot, aztán később Ausztriában, Belgiumban, Kínában, Mexikóban, az azték kultúra bölcsőjében és Kolumbiában is megfordult, az így megszerzett kulturális tapasztalatait pedig megjelenítette műveiben is. Mint kifejtette: a pasztell átmeneti műfaj a grafika és a festészet között. „A tárlaton egy színekben gondolkodó grafikus és egy rajzoskedvű festő képeit tekinthetik meg az érdeklődők” – tette hozzá Németh.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!