Turgenyev egyik legismertebb színművével, az Egy hónap falun című alkotás nagyszínpadi bemutatójával kezdi az évadot a nagyváradi Szigligeti Színház pénteken.
2013. október 09., 16:412013. október 09., 16:41
A Papírsárkány címmel színpadra vitt előadás rendezője, Harsányi Zsolt szerint sikeres adaptáció lehet a saját értelmezésük szűrőjén átvitt darab, hiszen „a klasszikus nem véletlenül klasszikus: örök emberi problémákat tárgyal.” Jelezte, Turgenyevhez Csehov felől közelít, egyrészt mert nagyon szereti, másrészt mert a két orosz író nagyjából ugyanazokat a problematikákat boncolgatta. A Papírsárkány szereplőinek érzelmi vívódásai, az emberi esendőség és gyarlóság pedig napjainkban is éppoly aktuális, mint a 19. században. „Az eltelt száz-százötven évben az emberek nem változtak, csak ma másképp beszélünk” – magyarázta Harsányi, aki éppen ezért Turgenyev szövegét a modern igényekhez igazította, a szerkesztés során megfosztotta a „felesleges szócsépléstől”. „A darab igazából tragikomédia, hiszen emberi sorsok omlanak össze, de ilyen az élet: egyszerre tragikus és komikus” – szögezte le a nagyváradi születésű rendező, aki 1995-96-ban tagja volt a Szigligeti Társulatnak, csakhogy bevallása szerint akkor nem érezte ott jól magát. Most viszont kellemes meglepetéssel tapasztalta a megváltozott hangulatot és a fejlődést, úgy látja, hogy a váradi magyar társulatnak minden esélye megvan arra, hogy sikeres periódus elé nézzen.
A jelenleg a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen tanító színművész-rendező meglátását igazolja Cvikker Katalin, a Szigligeti Színház főigazgatójának bérletértékesítési tapasztalata is. A intézmény vezetője ugyanis jelezte: az elmúlt évadhoz képest már most tíz százalékkal emelkedett az eladott bérletek száma. A mostani idény, mint ismert, jubileumi év, hiszen névadójuk születésének kétszázadik évfordulóját is ünneplik, amelynek alkalmával pénteken – a bemutató előtt két órával, 17 órától – Szigligeti és kora címmel kiállítást nyitnak a színház páholyelőcsarnokában. A korabeli relikviákat a budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel együttműködve, Szebeni Zsuzsa színháztörténész válogatta össze.
Erdélyi művészeket is díjaztak hétfő este Budapesten, ahol átadták a Színházi Kritikusok Céhe elismeréseit.
Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
szóljon hozzá!