
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda
A miniszterelnök Tihanyban, a Tranzit fesztiválon mondott beszédében többek között a magyarságról, mint küldetésről beszélt. Mint fogalmazott ,,valószínüleg a világ egyik legszebb küldetése ez”.
2023. augusztus 25., 22:082023. augusztus 25., 22:08
2023. augusztus 25., 22:092023. augusztus 25., 22:09
A beszélgetés elején a műsorvezető felidézte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2012-ben volt utoljára a Tranziton, ahol úgy fogalmazott – hasonló gazdasági körülmények között –, hogy a „kétharmad áll, mint a cövek”.
„Hát az még csak hagyján, hogy azóta egyfolytában áll. Ami igazán fontos, hogy innen még a végét se látni” – válaszolt arra a kérdésre Orbán Viktor, hogy ez még mindig így van-e.
„Egyetlen esetben nem tűnik el, amibe születtünk, a magyar nyelv, a magyar kultúra és vele a legalább 1100 éves magyar államiság története, valamint az a lehetőség, hogy magyarrá váljanak a gyermekeink sok ezer évre, ha mi fenntartjuk” – fejtette ki.
„Minél inkább olyan emberek születnek és nőnek fel Magyarországon, akik azt gondolják, hogy magyarnak lenni egy: jó, kettő: fantasztikus, három: kivételes, négy: kötelesség adódik belőle, amit jó teljesíteni, jó szolgálni a hazát, akkor sokan leszünk” – fogalmazott.
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy a politikai témák vonzó mediatizált megfogalmazásában, a nyelvi keretek kialakításában még mindig messze a konzervatív demokrata erők előtt járnak – nemzetközileg is – a liberális demokrata erők.
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda
Ezt a munkát kellene pótolni, csak az a baj, hogy nagy erőfölény van a másik oldalon, stabil többség a konzervatív oldalon kizárólag Magyarországon van – tette hozzá a miniszterelnök.
Orbán Viktor kifejtette: a mostani kormányzópárt és ellenzék között távlatkülönbség van, az ellenzéki pártok „lecsapnak egy ügyre, mint a kacsa”, és „csinálnak egy balhét”, míg a jelenlegi „nagy nemzeti kormányzó pártnak” van távlata rövid, közép és hosszú távon, és van taktikája, stratégiája.
Ugyanakkor – folytatta – nemcsak azt kell nézni, hogy a magyar baloldal ma milyen állapotban van, hanem, hogy kik vannak mögötte.
„És ilyen értelemben, ha ebben a nemzetközi térben vetem össze az erőviszonyokat, akkor ők a Góliát és mi vagyunk a Dávid. És négyszer jól kupán parittyáztuk őket az elmúlt időszakban, és ezt a szokásunkat szeretnénk fenntartani” – fogalmazott.
A kormányfő arról beszélt, mivel a Római Birodalmat nem egy másik birodalom, hanem különböző törzsek döntötték meg, ezért Európa szükségszerűen nemzetekből áll, de mindig is megvolt benne a Római Birodalom emléke, az együttműködés vágya.
Míg a magyarok számára a nemzetállamok léte a fontos, a baloldal birodalmi rendet akar. Mindkét gondolat egyaránt európai tradíció, és amíg egyensúlyban vannak, elég jól működik az európai gépezet – mondta.
Amint a britek kiléptek, megjelentek azok az „angolszász módon okosan becsomagolt, jónak feltüntetett dolgok”, amelyek az európai egység köntösébe vannak burkolva, de valójában folyamatosan veszik el a nemzetállamoktól szuverenitásuk fontos elemeit.
Ez ellen harcolni kell, és „ha nem tudjuk magunkat megvédeni az európai intézményeken belül, akkor baj lesz”. A jövő évi európai parlamenti választás tétje, hogy a „harc színterét áttegyük Brüsszelbe” – fogalmazott Orbán Viktor.
A kormányfő hozzátette: a terv már 2010-ben is megvolt, az ország pedig ebbe az irányba is halad. A terv továbbra is működik, de kell hozzá még tíz év – fogalmazott.
Ennek megvalósításában az ország nagy része is részt vesz, azért lettünk erősebbek, mert míg 2010-ben 3,6 millió ember dolgozott, mára már 4,8 millióan – mondta.
Kijelentette azt is: számára a politika a közös cselekvés képessége. Ha pedig ez a nemzet adottságaival párosul, „akkor királyság van, akkor mindent helyrehozunk, amit elrontottak előttünk”.
Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.
A nagybányai festőiskola megalapításának 130. évfordulója alkalmából rendeznek a legendás művésztelep első száz évét bemutató kiállítást a román fővárosban, a Liszt Intézet bukaresti központjában – közölte a szervező intézmény.
A Securitate, vagyis a román kommunista titkosszolgálat rengeteg mindent kilopott azokból a csomagokból, amelyeket külföldön élők küldtek romániai ismerőseiknek.
Elhunyt Voith Ági Jászai Mari-díjas színésznő, rendező, érdemes és kiváló művész. A József Attila Színház örökös tagját 81 éves korában, szerdán érte a halál – tudatta a színház az MTI-vel.
Ádám Gyula grafikus, fotóművész Két világ emberei című fotókiállítását nyitják meg január 29-én, csütörtökön 18 órától a sepsiszentgyörgyi Lábasházban.
A magyar kormány meghirdette a Kós Károly Program 2026. évi pályázatát, melyet a Kárpát-medence területén működő tájházak támogatására indítottak el.
Harsányi Attila színművész, a Miskolci Nemzeti Színház és az Aradi Kamaraszínház tagja, illetve Kurunczi Ferenc informatikai mérnök, amatőr fotós, az aradi magyar épített örökség megörökítője, a közösségi élet képes krónikása vehette át az elismerést.
Pataki Adorján operaénekes, Borsodi L. László költő, kritikus, Egri István képzőművész, restaurátor és Szenkovics Enikő műfordító kapta meg az idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
Máramarosszigeten a közösségért munkálkodók kaptak elismerést a magyar kultúra napján – jelentette be csütörtökön az RMDSZ Máramaros megyei szervezete.
Laczkó Vass Róbertet, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészét nemcsak a színház és a Kolozsvári Magyar Opera színpadáról ismerheti a kultúrafogyasztó erdélyi közönség: a zene, az irodalom és a fotóművészet terén is jeleskedik.
1 hozzászólás