Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda
A miniszterelnök Tihanyban, a Tranzit fesztiválon mondott beszédében többek között a magyarságról, mint küldetésről beszélt. Mint fogalmazott ,,valószínüleg a világ egyik legszebb küldetése ez”.
2023. augusztus 25., 22:082023. augusztus 25., 22:08
2023. augusztus 25., 22:092023. augusztus 25., 22:09
A beszélgetés elején a műsorvezető felidézte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2012-ben volt utoljára a Tranziton, ahol úgy fogalmazott – hasonló gazdasági körülmények között –, hogy a „kétharmad áll, mint a cövek”.
„Hát az még csak hagyján, hogy azóta egyfolytában áll. Ami igazán fontos, hogy innen még a végét se látni” – válaszolt arra a kérdésre Orbán Viktor, hogy ez még mindig így van-e.
„Egyetlen esetben nem tűnik el, amibe születtünk, a magyar nyelv, a magyar kultúra és vele a legalább 1100 éves magyar államiság története, valamint az a lehetőség, hogy magyarrá váljanak a gyermekeink sok ezer évre, ha mi fenntartjuk” – fejtette ki.
„Minél inkább olyan emberek születnek és nőnek fel Magyarországon, akik azt gondolják, hogy magyarnak lenni egy: jó, kettő: fantasztikus, három: kivételes, négy: kötelesség adódik belőle, amit jó teljesíteni, jó szolgálni a hazát, akkor sokan leszünk” – fogalmazott.
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy a politikai témák vonzó mediatizált megfogalmazásában, a nyelvi keretek kialakításában még mindig messze a konzervatív demokrata erők előtt járnak – nemzetközileg is – a liberális demokrata erők.
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda
Ezt a munkát kellene pótolni, csak az a baj, hogy nagy erőfölény van a másik oldalon, stabil többség a konzervatív oldalon kizárólag Magyarországon van – tette hozzá a miniszterelnök.
Orbán Viktor kifejtette: a mostani kormányzópárt és ellenzék között távlatkülönbség van, az ellenzéki pártok „lecsapnak egy ügyre, mint a kacsa”, és „csinálnak egy balhét”, míg a jelenlegi „nagy nemzeti kormányzó pártnak” van távlata rövid, közép és hosszú távon, és van taktikája, stratégiája.
Ugyanakkor – folytatta – nemcsak azt kell nézni, hogy a magyar baloldal ma milyen állapotban van, hanem, hogy kik vannak mögötte.
„És ilyen értelemben, ha ebben a nemzetközi térben vetem össze az erőviszonyokat, akkor ők a Góliát és mi vagyunk a Dávid. És négyszer jól kupán parittyáztuk őket az elmúlt időszakban, és ezt a szokásunkat szeretnénk fenntartani” – fogalmazott.
A kormányfő arról beszélt, mivel a Római Birodalmat nem egy másik birodalom, hanem különböző törzsek döntötték meg, ezért Európa szükségszerűen nemzetekből áll, de mindig is megvolt benne a Római Birodalom emléke, az együttműködés vágya.
Míg a magyarok számára a nemzetállamok léte a fontos, a baloldal birodalmi rendet akar. Mindkét gondolat egyaránt európai tradíció, és amíg egyensúlyban vannak, elég jól működik az európai gépezet – mondta.
Amint a britek kiléptek, megjelentek azok az „angolszász módon okosan becsomagolt, jónak feltüntetett dolgok”, amelyek az európai egység köntösébe vannak burkolva, de valójában folyamatosan veszik el a nemzetállamoktól szuverenitásuk fontos elemeit.
Ez ellen harcolni kell, és „ha nem tudjuk magunkat megvédeni az európai intézményeken belül, akkor baj lesz”. A jövő évi európai parlamenti választás tétje, hogy a „harc színterét áttegyük Brüsszelbe” – fogalmazott Orbán Viktor.
A kormányfő hozzátette: a terv már 2010-ben is megvolt, az ország pedig ebbe az irányba is halad. A terv továbbra is működik, de kell hozzá még tíz év – fogalmazott.
Ennek megvalósításában az ország nagy része is részt vesz, azért lettünk erősebbek, mert míg 2010-ben 3,6 millió ember dolgozott, mára már 4,8 millióan – mondta.
Kijelentette azt is: számára a politika a közös cselekvés képessége. Ha pedig ez a nemzet adottságaival párosul, „akkor királyság van, akkor mindent helyrehozunk, amit elrontottak előttünk”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás