Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda
A miniszterelnök Tihanyban, a Tranzit fesztiválon mondott beszédében többek között a magyarságról, mint küldetésről beszélt. Mint fogalmazott ,,valószínüleg a világ egyik legszebb küldetése ez”.
2023. augusztus 25., 22:082023. augusztus 25., 22:08
2023. augusztus 25., 22:092023. augusztus 25., 22:09
A beszélgetés elején a műsorvezető felidézte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2012-ben volt utoljára a Tranziton, ahol úgy fogalmazott – hasonló gazdasági körülmények között –, hogy a „kétharmad áll, mint a cövek”.
„Hát az még csak hagyján, hogy azóta egyfolytában áll. Ami igazán fontos, hogy innen még a végét se látni” – válaszolt arra a kérdésre Orbán Viktor, hogy ez még mindig így van-e.
„Egyetlen esetben nem tűnik el, amibe születtünk, a magyar nyelv, a magyar kultúra és vele a legalább 1100 éves magyar államiság története, valamint az a lehetőség, hogy magyarrá váljanak a gyermekeink sok ezer évre, ha mi fenntartjuk” – fejtette ki.
„Minél inkább olyan emberek születnek és nőnek fel Magyarországon, akik azt gondolják, hogy magyarnak lenni egy: jó, kettő: fantasztikus, három: kivételes, négy: kötelesség adódik belőle, amit jó teljesíteni, jó szolgálni a hazát, akkor sokan leszünk” – fogalmazott.
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy a politikai témák vonzó mediatizált megfogalmazásában, a nyelvi keretek kialakításában még mindig messze a konzervatív demokrata erők előtt járnak – nemzetközileg is – a liberális demokrata erők.
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda
Ezt a munkát kellene pótolni, csak az a baj, hogy nagy erőfölény van a másik oldalon, stabil többség a konzervatív oldalon kizárólag Magyarországon van – tette hozzá a miniszterelnök.
Orbán Viktor kifejtette: a mostani kormányzópárt és ellenzék között távlatkülönbség van, az ellenzéki pártok „lecsapnak egy ügyre, mint a kacsa”, és „csinálnak egy balhét”, míg a jelenlegi „nagy nemzeti kormányzó pártnak” van távlata rövid, közép és hosszú távon, és van taktikája, stratégiája.
Ugyanakkor – folytatta – nemcsak azt kell nézni, hogy a magyar baloldal ma milyen állapotban van, hanem, hogy kik vannak mögötte.
„És ilyen értelemben, ha ebben a nemzetközi térben vetem össze az erőviszonyokat, akkor ők a Góliát és mi vagyunk a Dávid. És négyszer jól kupán parittyáztuk őket az elmúlt időszakban, és ezt a szokásunkat szeretnénk fenntartani” – fogalmazott.
A kormányfő arról beszélt, mivel a Római Birodalmat nem egy másik birodalom, hanem különböző törzsek döntötték meg, ezért Európa szükségszerűen nemzetekből áll, de mindig is megvolt benne a Római Birodalom emléke, az együttműködés vágya.
Míg a magyarok számára a nemzetállamok léte a fontos, a baloldal birodalmi rendet akar. Mindkét gondolat egyaránt európai tradíció, és amíg egyensúlyban vannak, elég jól működik az európai gépezet – mondta.
Amint a britek kiléptek, megjelentek azok az „angolszász módon okosan becsomagolt, jónak feltüntetett dolgok”, amelyek az európai egység köntösébe vannak burkolva, de valójában folyamatosan veszik el a nemzetállamoktól szuverenitásuk fontos elemeit.
Ez ellen harcolni kell, és „ha nem tudjuk magunkat megvédeni az európai intézményeken belül, akkor baj lesz”. A jövő évi európai parlamenti választás tétje, hogy a „harc színterét áttegyük Brüsszelbe” – fogalmazott Orbán Viktor.
A kormányfő hozzátette: a terv már 2010-ben is megvolt, az ország pedig ebbe az irányba is halad. A terv továbbra is működik, de kell hozzá még tíz év – fogalmazott.
Ennek megvalósításában az ország nagy része is részt vesz, azért lettünk erősebbek, mert míg 2010-ben 3,6 millió ember dolgozott, mára már 4,8 millióan – mondta.
Kijelentette azt is: számára a politika a közös cselekvés képessége. Ha pedig ez a nemzet adottságaival párosul, „akkor királyság van, akkor mindent helyrehozunk, amit elrontottak előttünk”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás