Fotó: Jakab Amália/Facebook
Érdekes, kiforrott festészet – többek közt ezekkel a szavakkal méltatta Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója Lőrinc Gyula képzőművész Opera-impressziók című tárlatának anyagát a hétvégi kiállítás-megnyitón.
2016. március 20., 15:002016. március 20., 15:00
Az opera emeleti előcsarnokában a Sámson és Delila előadás bemutatója előtt tartott eseményen Lőrincz Gyula operaelőadások ihlette festményeit tekinthette meg az érdeklődő közönség. Egész pontosan azokról az előadásokról van szó, amelyeknek a kolozsvári képzőművész díszlettervezője volt.
Szebeni Zsuzsa, a kiállítás kurátora kifejtette: Lőrincz Gyula – díszlettervezői munkásságát leszámítva – alkotásait posztmodern, polgárpukkasztó, improvizatív világ, valamint erős társadalomkritika, vaskos humor és rafinált kifinomultság jellemzi. Hozzáfűzte, más posztmodern alkotókkal ellentétben Lőrincz Gyula nem esik abba a hibába, hogy ugyanazokat a motívumokat unalomig ismételje, ő minden kiállításakor képes megújulni.
„Ezúttal rendhagyó festménysorozattal van dolgunk, az alkotó ugyanis ezúttal „nehéz és klasszikus” témát választott. Egy-egy előadás hangulatát ragadja meg a maga expresszionista-impresszionista módján, kortárs zeneszerzők világa elevenedik meg ezeken a festményeken” – avatta be hallgatóságát a kiállított alkotások kulisszatitkaiba Szebeni Zsuzsa. Hozzáfűzte, a színház és az opera ábrázolásának műfajában korábban olyan neves művészek is alkottak, mint Degas, Picasso vagy Toulouse-Lautrec.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!