Nyomasztó vándorlás egy összeomló világban

Sokszor és sokféleképpen feldolgozták már a náci Németország második világháborús szerepét, illetve a háború elvesztése nyomán bekövetkezett összeomlást.

Balogh Levente

2013. július 18., 17:462013. július 18., 17:46

2013. július 18., 18:232013. július 18., 18:23

Cate Shortland ausztrál rendezőnő Lore című filmje – amely az idei Titanic filmfesztiválon elnyerte a Hullámtörők díjat, és amellyel Ausztrália nevezett az Oscar-díjátadóra – öt testvér kalandjain keresztül enged betekintést abba, hogyan élték meg az egyszerű német emberek a világháború utolsó napjait, azt, hogy addig ismert világuk elenyészik körülöttük.

A film címszereplője egy tizenhat éves kamaszlány, aki státusát tekintve a náci rendszer társadalmi piramisának csúcsa közelében helyezkedik el: apja SS-őrnagy, és a filmben felfedezhető utalások szerint vezető tisztséget tölt be egy koncentrációs táborban. Ez azonban 1945 áprilisára a legkevésbé sem jó ajánlólevél, hiszen az országba immár minden irányból betörtek a szövetségesek, és csak napok kérdése a teljes vereség. Lore szülei ezért igyekeznek minden, rájuk nézve terhelő bizonyítékot eltüntetni, majd gyerekeiket egy bajorországi hegyi kunyhóba menekítik. Sorsukról többé nem kapunk hírt – minden bizonnyal amerikai fogságba kerültek, és felelősségre vonták őket – a gyerekeknek viszont, akik immár nem a rendszer kegyeltjei, hanem jobb esetben ugyanolyan nincstelen áldozatok, mint a többiek, rosszabb esetben szüleik tettei miatt kiközösített páriák, el kell jutniuk Hamburgba, a nagyanyjukhoz.

Az ötfős csapat vezetése a legidősebb gyerekre, Loréra hárul, akinek azonban a legkevésbé sem fűlik foga ahhoz, hogy húgáért, ikeröccseiért és egy csecsemőért felelősséget vállaljon.
A film bizonyos mértékben A bukás és A zongorista elemeit ötvözi – csak ezúttal nem a legfelsőbb vezetés, hanem az egyszerű emberek szemszögéből mutatja be az összeomlást, az űzött vadként kóborló főhősök pedig nem zsidók, hanem németek. A szülők nélkül, magára hagyatottan bolyongó gyerekcsapat képe pedig a zseniális magyar klasszikus, a Valahol Európában alaphelyzetét idézi. A sötét hangulatú, nyomasztó vándorlás során Lore és testvérei az ember elállatiasodásának nyomaival és közvetlen megnyilvánulásaival egyaránt találkoznak.

Minden korábbi erkölcsi szabály felbomlott, egy-egy, félig vagy még nagyobb mértékben rommá bombázott településen ugyan megpróbálnak a helybeliek és az ott megpihenő menekültek bizonyos civilizációs elemeket meghonosítani – például közfürdő üzemel, ahol tisztálkodni lehet és kimosni a szennyest – de éjszaka, a falak mögötti sötétségben amolyan „ember embernek farkasa\" jellegű, szinte ősközösségi állapotok uralkodnak. Cate Shortland sajátos technikával mutatja be az összeomlást. Nincsenek látványos robbanások, nincsenek csatajelenetek, fegyvert csak a film elején az apa, majd a megszálló amerikai katonák kezében látunk, de elsülni egyszer sem, csak néha hallani lövéseket. Lore és testvérei – és persze a néző – mégis lépten-nyomon szembesülnek a pusztítás nyomaival, még az idillinek tűnő természeti tájban is.

Jellegzetes fordulat a történetben, amikor a vándorló gyerekcsapatot egy zsidó fiú veszi oltalmába – Lore ismét csak azzal kénytelen szembesülni, hogy mindaz, amire a szülei nevelték, immár érvényét veszítette, hiszen a gyűlölt, alsóbbrendűnek nevezett nép képviselője is ember.
A film gyakran nyomasztó hangulatához a képi világ is hozzájárul – ritkán látunk totálképeket, a lényeg az arcokon és a kezeken van, amelyeket gyakran látunk szuperplánban, az így beszűkített tér pedig a nézőbe is átülteti a főszereplő által megélt szorongást.

A Lore tulajdonképpen egy coming of age történet, a főszereplő kamaszlány felnőtté válásának elbeszélése, annak bemutatása, hogyan dolgozza fel azt, hogy addigi világa megsemmisült, hogyan tagadja meg addigi életét, és hogyan fogadja el az új világot. Bár ezt a rendező néha túlzottan didaktikusan mutatja be – mint abban a jelenetben, amikor a folyón átkelve Lore nem akar kilépni a túlpartra, ezzel jelezve, hogy még nem tartja magát felkészülve a szimbolikus átkelésre a régi világból az újba, a gyerekekéből a felnőttekébe -, és a záró jelenet is meglehetősen szájbarágós, a film már csak a főszereplő, Saskia Rosendahl döbbenetesen érett alakítása miatt is méltán gyűjtött be több elismerést. n Balogh Levente

Lore. (Ausztrál-német-brit dráma, 2012, 109 perc). Rendezte: Cate Shortland. Producer: Karsten Stöter, Liz Watts, Paul Welsh, Benny Drechsel. Szereplők: Saskia Rosendahl, Kai Malina, Nele Trebs, Ursina Lardi. Írta: Cate Shortland, Robin Mukherjee. Kép: Adam Arkapaw. Zene: Vlagyimir Golovnyickij. Értékelés az 1-10-es skálán: 8.

 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 16., kedd

Kell egy oroszlán fesztiválországban: dokumentumfilmek a 25. Filmtettfeszten

A Filmtettfeszt programjának dokumentumfilmes vonulata a szokásosnál nagyobb hangsúlyt kap idén – jelentette be a szemle szervezőcsapata.

Kell egy oroszlán fesztiválországban: dokumentumfilmek a 25. Filmtettfeszten
2025. szeptember 16., kedd

Az Agrárminisztérium kihirdette a hungarikum pályázatok nyerteseit, Erdélybe is sok pénz jut

Továbbra is töretlen a hungarikum pályázat népszerűsége, a felhívás idei 650 millió forintos keretéből 257 kérelem részesül támogatásban – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Az Agrárminisztérium kihirdette a hungarikum pályázatok nyerteseit, Erdélybe is sok pénz jut
2025. szeptember 16., kedd

Erdélyi művészeket is díjazott a Színházi Kritikusok Céhe Budapesten

Erdélyi művészeket is díjaztak hétfő este Budapesten, ahol átadták a Színházi Kritikusok Céhe elismeréseit.

Erdélyi művészeket is díjazott a Színházi Kritikusok Céhe Budapesten
2025. szeptember 16., kedd

Székelyföldi művész barokk zenével társított természetfotóiból nyílik kiállítás Bukarestben

Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.

Székelyföldi művész barokk zenével társított természetfotóiból nyílik kiállítás Bukarestben
2025. szeptember 15., hétfő

Jubilál a kolozsvári színház edukatív programja, háromnapos rendezvénnyel ünnepelnek

Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.

Jubilál a kolozsvári színház edukatív programja, háromnapos rendezvénnyel ünnepelnek
2025. szeptember 15., hétfő

Kezdődik a kutatás: szakértők vizsgálják az erdélyi magyar irodalmi élet és a Securitate viszonyát

Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.

Kezdődik a kutatás: szakértők vizsgálják az erdélyi magyar irodalmi élet és a Securitate viszonyát
2025. szeptember 12., péntek

Mester és tanítványok – a Műcsarnokból érkezik utazó tárlat az Erdélyi Művészeti Központba

Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.

Mester és tanítványok – a Műcsarnokból érkezik utazó tárlat az Erdélyi Művészeti Központba
2025. szeptember 12., péntek

Holland múzeumban elkövetett festményrablás ihlette filmmel nevez Románia az Oscar-díjra

A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.

Holland múzeumban elkövetett festményrablás ihlette filmmel nevez Románia az Oscar-díjra
2025. szeptember 12., péntek

Miért fontos az erdélyi magyar színházaknak, hogy bemutatkozzanak a román fővárosban?

Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.

Miért fontos az erdélyi magyar színházaknak, hogy bemutatkozzanak a román fővárosban?
2025. szeptember 11., csütörtök

Filmvetítésekkel és mozikoncertekkel tér vissza a TIFF Temesvárra és Nagyváradra

Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.

Filmvetítésekkel és mozikoncertekkel tér vissza a TIFF Temesvárra és Nagyváradra