Nyáry Krisztián második kötetét mutatták be Kolozsváron

A nagysikerű könyv második részének vasárnap esti ismertetésében a szerző – aki a narrátor szerepét vállalta – partnerei ezúttal is Kántor Melinda és Váta Loránd színművészek voltak. A vetítéssel egybekötött, ízelítőnek szánt felolvasáson kiderült: Jókai Mór mindkét házasságkötésével kivívta a családja haragját. Először a nála 12 évvel idősebb Laborfalvi Rózát vette el, amiért még Petőfi is haragudott rá, majd első felesége elhunyta után egy feltörekvő tehetség kereste fel otthonában.

A fiatal és kívánatos Grósz Bella színésznő akart lenni, ehhez pedig a befolyásos író segítségét kérte. Jókai kérésére a lány elszavalta Arany János Tetemre hívás című versét, amellyel a jelek szerint azonnal meggyőzte az írót, hiszen ösztöndíjas helyet intézett neki Rákosi Szidi híres színiiskolájában. Két évig titkolták románcukat, mire az kiderült, a család már oda vetemedett, hogy elmeháborodottnak akarta nyilváníttatni Jókait, aki ezt megtudva titokban mégis elvette a lányt. Amint egy levelében írta, boldog volt vele, egészen addig, amíg meghalt tüdőgyulladásban.

Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes románcai sem bizonyultak kevésbé érdekesnek a közönség számára. Akárcsak az est valamennyi női szereplője az ő szerelmeik is színésznők voltak, csakhogy Harmos Ilona, akit később Kosztolányi vett feleségül először Karinthy Frigyessel került romantikus viszonyba, Judik Etelt pedig Kosztolányi mutatta be Karinthynak, akinek az akkor rossz házasságban élő nő lett nagy szerelme. A Bogának becézett Judik Etel férje, egy volt rendőrfőnök veszélyes ember hírében állt, Karinthy egy ízben párbajozni is kénytelen volt vele a nő miatt, a dolog – és a pisztoly – azonban rosszul sült el: az író saját kezét lőtte át.

Déry Tibor és második felesége, a nála jóval fiatalabb Kunsági Mária története volt talán a legszomorkásabb. A házasságkötés után nem sokkal az írót az 1956-os forradalomban való közreműködése miatt kilenc év börtönre ítélték. A színésznő feleség mindvégig hűségesen várt az íróra, ráadásul Déry idős édesanyjának tolmácsolta a kegyes hazugságokat is, hiszen az író amerikai filmforgatásról hazudott anyjának a leveleiben.

Kunsági Mária minden követ megmozgatott, hogy férjét kiengedjék a börtönből, aki végül 1960-ban, 66 évesen szabadult. Kunsági Mária egyébként alig másfél héttel élte túl Déryt, akit Szerelem című novellája megírására nem saját története ihlette, hiszen az még bebörtönzése előtt keletkezett. Nyáry Krisztián nyitva hagyta a kérdést, hogy vajon mért szövődött annyi szerelem írók és színésznők között. Az új kötet utolsó része egyébként Kölcsey Ferenc és Szemere Pál állítólagos szerelmével foglalkozik, amelyeket több vers és levél támaszt alá, a Nyáry által a köztudatba bedobott gondolat, miszenrint Kölcsey férfit szeretett volna, mégis heves vitákat váltott ki, amelyek még most is zajlanak.

Nyáry Krisztián a Facebook oldalán megjelentetett, írószerelmek történetét barátaival megosztó rövid bejegyzéseitől jutott el a két sikerkönyvig. A kolozsvári bemutatót követően hétfőn kolozsvári kisdiákoknak tartott alternatív irodalomórát a Kolozsvári Magyar Operában.