
Fotó: Iochom Zsolt
Mintegy 1500-ra becsülik a csíkszéki 4 és 18 év közötti, fiatal amatőr néptáncosok számát, a környéken működő néptánccsoportok adatai alapján. Emellett több településen működik ifjúsági vagy felnőttnéptáncképzés is.
2016. január 28., 12:502016. január 28., 12:50
Csíkszék szinte minden településén működik amatőr néptánccsoport, a tanulni vágyó gyermekek, fiatalok többségét a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes korábbi, illetve jelenlegi táncosai oktatják – tudtuk meg Rangyák Józseftől. A táncegyüttes sajtófelelőse szerint nincs hivatalos felmérés azzal kapcsolatban, hogy hány tánccsoport működik Hargita megyében, de az utóbbi években e téren egyértelmű növekedés volt tapasztalható.
A 90-es évek második felétől Csíkszeredában évente megszervezik a Csűrdöngölő Gyermek- és Ifjúsági Néptánctalálkozót, amelyen tavalyelőtt például csíkcsomortáni, csíkpálfalvi, kászoni, csíkszentmártoni, csíkdelnei, szépvízi, csíkszentmiklósi, csíkszentimrei, csíkszentdomokosi, balánbányai, tusnádi, csatószegi, csíkszentsimoni, csíkszenttamási, csíkszentgyörgyi, csíkmenasági, szentléleki, tusnádfürdői, csíkmindszenti, csíkkozmási, csíkcsicsói és csíksomlyói tánccsoportok vettek részt.
Olyan település is volt, amely több tánccsoporttal képviseltette magát a találkozón. Emellett táncoltak a csíkszeredai Szabadság téren helyi csoportok: a Márton Áron Gimnázium diákjai, és legkisebbekként az Ádám Katalin által tanított gyermekek is. A tavaszi Csűrdöngölőkön 1200–1400 (4 és 18 év közötti) fiatal táncol évről-évre, így mintegy 1500-ra becsülik a csíkszéki csoportokban résztvevő táncoslábú gyermekeket.
A felnőttek is táncolnának
Ezt figyelembe véve, illetve hogy a gyermekek mellett egyre több helyen felnőtt-, illetve ifjúsági tánccsoportok létrehozását kezdeményezik, kijelenthető: napjainkban újra reneszánszát éli a néptánc. György Katalin, a Csűrdöngölőt is szervező András Alapítvány munkatársa rámutatott, ez már az amatőr néptáncmozgalom második hullámának tekinthető.
„Ez egyrészt abból adódik, hogy felnőtt az első néptáncos generáció, akik a családalapításon túl vannak, de továbbra is aktívan szeretnének néptáncolni. Másrészt van az a felnőtt korosztály, akiknek a gyermekeik kezdtek el táncolni, és ezáltal váltak szimpatizánsaivá ennek a mozgalomnak. Emiatt érzik úgy, hogy ők is szeretnének ebben az élményben részesülni” – magyarázta.
Felnőttek számára az András Alapítvány mintegy hét éve szervez táncoktatást Zugtánc címmel: hétfőn este a csíkszeredai haladó csoportban például negyvenkét, 30 és 60 év közötti felnőtt táncolt. György Katalin szerint emellett vidéki településeken is működnek felnőtt-, illetve ifjúsági tánccsoportok, például Csíkmadarason vagy Tusnádon. A felnőttek azonban elsősorban kedvtelésből járnak néptáncolni, csak esetenként élnek fellépési lehetőségekkel.
Visszatanítják a hagyományt
A kilencvenes évek végén indult el a gyermeknéptánc-mozgalom, egyre több szakember kezdte el oktatni a fiatalokat. Ez most is működik, hiszen folyamatosan alakulnak tánccsoportok, miközben mások feloszlanak, vagy átalakulnak – mutatott rá az alapítvány munkatársa. Mint azt részletezte, sok tényező befolyásolja, hogyan működnek, változnak a tánccsoportok. Ez függ attól, hogy mekkora a település, hogy az ottani gyermekek hova járnak iskolába. Negatívan hathat, ha a csoport tagjainak többsége máshol tanul tovább, ezáltal elgyengülhet a helyi néptáncegyüttes.
A jó példa az, ha van utánpótlás-tánccsoport, ahonnan kikerülnek az új táncosok, felváltva az időközben távozókat. Rangyák József meglátása szerint, annak ellenére, hogy sok tényező befolyásolja a tevékenységüket, vannak olyan tánccsoportok, amelyek folyamatosan erősek, például a tusnádi táncosok. De jól teljesítenek a szentkirályi és a vacsárcsi táncegyüttesek is.
„Bár azt tartjuk, hogy a Székelyföldön még élnek a hagyományok, szerintem már a visszatanításnál tartunk. A gyermekek elsősorban nem otthon tanulják meg a tánclépéseket a szüleiktől, hanem inkább tánccsoportban sajátítják el a lépéseket, oktató segítségével” – fejtette ki György Katalin. Rangyák József tapasztalata szerint, Alcsíkon közösségi kezdeményezés révén alakultak ki az erősebb tánccsoportok, míg Felcsíkon inkább karizmatikus személyek révén szerveződnek. Az a legszerencsésebb helyzet, amikor van egy közösségi igény a tánctanulásra, ugyanakkor van egy-két helybéli, aki felvállalja ennek megszervezését, ráadásul egy megfelelő tanárt is találnak. Ha ezek megvannak, akkor képesek fejlődni, ha viszont valamelyik hiányzik, akkor lassan elgyengülhet, sőt meg is szűnhet a csoport.
Hivatásosok oktatnak
Csíkmenaságon is a Hargita együttes táncosai tanítják a kisiskoláskorú fiatalokat a tánclépésekre, az egyik próba alkalmával felkerestük őket. Hozó Levente táncoktató elmondta, Laczkó Benedek Tünde és Bara Szabolcs kollégájával Menaság mellett Székelyudvarhelyen is hetente két alkalommal tanítják a táncos kedvűeket, míg Csíkszentgyörgyön heti egy alkalommal oktatnak. Menaságon három csoporttal foglalkoznak, tanítják az 1–4. és az 5–8. osztályosokat, valamint ifjúsági csoporttal is dolgoznak. A legkisebbekkel könnyebb a munka, hiszen ők meg akarnak felelni a tanítónak, tanárnak, a nagyobbakkal már meg kell szerettetni a táncot ahhoz, hogy valóban érdeklődjenek, és szívesen járjanak táncolni.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!