Nagyváradon járt Jankovics Marcell

A világszerte elismert, sokszoros díjazott rajzfilmrendező, aki legutóbb az előző Orbán-kormány idején volt NKA-elnök, elmondta, mostantól több lehetőség lesz az alap pályázatainak elnyerésére a határon túl, de ennek az a feltétele, hogy minél többet kell pályázni.

Változást tervez

Jankovics Marcell több szempontból is vissza kíván térni a Nemzeti Kulturális Alap 1998 és 2002 között alkalmazott politikájához, ennek első jele az, hogy a logóba visszakerült a magyar címer és az életfa, amelyet a szervezet legelső jelképe is tartalmazott. Szerinte az előző nyolc évben a beérkező pályázatokat rutinszerűen bírálta el az NKA, és folyamatosan a fővárosi igényléseket részesítette előnyben a vidékiekhez vagy a határon túliakhoz képest. Ennek eredményeképpen Budapest mintegy ötvenszer annyi pénzt hívott le, mint a határon túliak, de a vidéki városoknál is nagyságrendekkel több jutott oda. Ezen a szokáson most változtatni kíván. Meglátása szerint ugyanis a kultúrába fektetett támogatási rendszernek a piramiselvhez kellene hasonlítania: minél szélesebb az alap, annál magasabbra nőhet az építmény. Arra törekszik tehát, hogy minél több kisebb összeg legyen megpályázható, és ne jussanak hatalmas pénzek egy-egy alkotónak vagy rendezvényszervezőnek.

Jankovics Marcell azt is tervezi, hogy az NKA kuratóriumába a mostaninál sokkal több Budapesten kívüli tagot vegyenek fel, és bár jónak tartaná a határon túliak részvételét is, szerinte ennek megszervezése már jóval nehezebb. „Ehhez nemcsak az én és a minisztérium akarata szükséges, hanem az is, hogy a mai Magyarországon kívül is törekvés mutatkozzék erre” – mondta. A támogatások közül legfontosabbnak azokat tartja, amelyek alkotókhoz jutnak, hiszen, mint mondta, egy írónak vagy festőnek fontos, hogy néhány hónapig egyéb napi gondok nélkül csak a munkára koncentrálhasson. Második a rangsorban a kultúra terjesztésére, harmadik pedig a megőrzésére irányuló pályázatok kiírása, s csak negyediknek következik a különböző rendezvények, fesztiválok támogatása. Felhívta a figyelmet: az alkotói pályázatok alapvető fontosságúak, hiszen nem szabad elfelejteni, hogy Arany János Toldija vagy éppen Kodály Psalmus Hungaricusa is „pályázatra”, megrendelésre készült.

A Nap mint szimbólum

Jankovics Marcell szombat délután előadást is tartott, melynek témája a Nap volt mint a világ vallásainak, mitológiáinak és néphagyományainak közös alapszimbóluma. A Kossuth-díjas alkotó színes kultúrtörténeti áttekintést nyújtott közönségének. Elmondta például, hogy az ókori egyiptomi tudományokban éppúgy, mint a görög mitológiában központi jelkép a naprendszerünk csillaga, de éppen ilyen szorosan kötődik a keresztény hitrendszerhez is. Jankovics azt is elmagyarázta, hogy a legtöbb népmese győzedelmeskedő szegénylegénye vagy királyfia is napisteni jellegzetességeket mutat, éppúgy, mint a görögök Héraklésze vagy éppen Arany Toldi Miklósa. A megjelentek sokat megtudhattak a mesék bűvös számáról, a hetesről is, ami az ókori civilizációk óta a Nap száma – nem véletlen, hogy magyar nyelvterületen is „hétágra süt a nap”, vagy hogy a mesehősnek hétfejű sárkánnyal kell megküzdenie.