Fotó: A szerző felvétele
2012. október 15., 08:282012. október 15., 08:28
Kivándorláskönyv lesz a Kaliforniai fürj, és az előző kötet, az Ondrok gödre egyenes folytatása – mondta el a szerző. Oravecz Imre maga is hosszú időt töltött az Amerikai Egyesült Államokban, előbb egyetemi oktatóként, később ösztöndíjasként. Ottani élményeiből is megosztott néhányat a jelenlévőkkel: mint mondta, amellett, hogy munkával pénzt lehetett keresni, és akár minden nap húst enni, az is hihetetlen volt számára és a többi kivándorló számára, hogy a hatóságok emberszámba vették.
Elmagyarázta: otthon, Magyarországon természetes módon alakult ki az egyenruhásokkal, hatósági személyekkel szembeni viszolygás, és ez rossz beidegződésként még akkor is megmaradt, amikor már nem volt alapja.
A rendszerváltás előtti években tapasztalt kilátástalanság, szegénység volt az oka annak is, hogy 1989-ben nem vette át a neki ítélt József Attila-díjat. Műveit éveken át nem volt hajlandó semmilyen orgánum megjelentetni, első kötetét 28 évesen sikerült kiadatni, ami az alkotó meglátása szerint igen késő. „Nem fogadok el semmit attól a kéztől, amelyik pofont adott” – jelentette ki a visszautasított állami kitüntetésre utalva.
Oravecz Imre rövid ideig, mintegy tíz hónapig az Antall-kormány főtanácsosa volt, ugyanakkor mára meggyőződése, hogy írónak nem szabad közvetlen politikai szerepet vállalnia. „Naivságból fogadtam el az állásajánlatot, azt hittem, mostantól minden úgy lesz, ahogy szeretnénk. Nem úgy lett” – sommázta a magas tisztségben megélt tapasztalatait a szerző. Az író váradi látogatásán prózaverseiből, illetve a megjelenésre váró regényből is felolvasott. Mint kifejtette, nem szívesen tesz műfaji különbséget próza és vers között, sokkal lényegesebbnek tartja az epika és a líra közötti eltéréseket, hiszen egy vers nem a sortöréstől lesz vers, illetve egy prózai szöveg is lehet nagyon is lírai.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok