Fotó: A szerző felvétele
2012. október 15., 08:282012. október 15., 08:28
Kivándorláskönyv lesz a Kaliforniai fürj, és az előző kötet, az Ondrok gödre egyenes folytatása – mondta el a szerző. Oravecz Imre maga is hosszú időt töltött az Amerikai Egyesült Államokban, előbb egyetemi oktatóként, később ösztöndíjasként. Ottani élményeiből is megosztott néhányat a jelenlévőkkel: mint mondta, amellett, hogy munkával pénzt lehetett keresni, és akár minden nap húst enni, az is hihetetlen volt számára és a többi kivándorló számára, hogy a hatóságok emberszámba vették.
Elmagyarázta: otthon, Magyarországon természetes módon alakult ki az egyenruhásokkal, hatósági személyekkel szembeni viszolygás, és ez rossz beidegződésként még akkor is megmaradt, amikor már nem volt alapja.
A rendszerváltás előtti években tapasztalt kilátástalanság, szegénység volt az oka annak is, hogy 1989-ben nem vette át a neki ítélt József Attila-díjat. Műveit éveken át nem volt hajlandó semmilyen orgánum megjelentetni, első kötetét 28 évesen sikerült kiadatni, ami az alkotó meglátása szerint igen késő. „Nem fogadok el semmit attól a kéztől, amelyik pofont adott” – jelentette ki a visszautasított állami kitüntetésre utalva.
Oravecz Imre rövid ideig, mintegy tíz hónapig az Antall-kormány főtanácsosa volt, ugyanakkor mára meggyőződése, hogy írónak nem szabad közvetlen politikai szerepet vállalnia. „Naivságból fogadtam el az állásajánlatot, azt hittem, mostantól minden úgy lesz, ahogy szeretnénk. Nem úgy lett” – sommázta a magas tisztségben megélt tapasztalatait a szerző. Az író váradi látogatásán prózaverseiből, illetve a megjelenésre váró regényből is felolvasott. Mint kifejtette, nem szívesen tesz műfaji különbséget próza és vers között, sokkal lényegesebbnek tartja az epika és a líra közötti eltéréseket, hiszen egy vers nem a sortöréstől lesz vers, illetve egy prózai szöveg is lehet nagyon is lírai.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Látogatottsági adatok