Fotó: A szerző felvétele
2012. október 15., 08:282012. október 15., 08:28
Kivándorláskönyv lesz a Kaliforniai fürj, és az előző kötet, az Ondrok gödre egyenes folytatása – mondta el a szerző. Oravecz Imre maga is hosszú időt töltött az Amerikai Egyesült Államokban, előbb egyetemi oktatóként, később ösztöndíjasként. Ottani élményeiből is megosztott néhányat a jelenlévőkkel: mint mondta, amellett, hogy munkával pénzt lehetett keresni, és akár minden nap húst enni, az is hihetetlen volt számára és a többi kivándorló számára, hogy a hatóságok emberszámba vették.
Elmagyarázta: otthon, Magyarországon természetes módon alakult ki az egyenruhásokkal, hatósági személyekkel szembeni viszolygás, és ez rossz beidegződésként még akkor is megmaradt, amikor már nem volt alapja.
A rendszerváltás előtti években tapasztalt kilátástalanság, szegénység volt az oka annak is, hogy 1989-ben nem vette át a neki ítélt József Attila-díjat. Műveit éveken át nem volt hajlandó semmilyen orgánum megjelentetni, első kötetét 28 évesen sikerült kiadatni, ami az alkotó meglátása szerint igen késő. „Nem fogadok el semmit attól a kéztől, amelyik pofont adott” – jelentette ki a visszautasított állami kitüntetésre utalva.
Oravecz Imre rövid ideig, mintegy tíz hónapig az Antall-kormány főtanácsosa volt, ugyanakkor mára meggyőződése, hogy írónak nem szabad közvetlen politikai szerepet vállalnia. „Naivságból fogadtam el az állásajánlatot, azt hittem, mostantól minden úgy lesz, ahogy szeretnénk. Nem úgy lett” – sommázta a magas tisztségben megélt tapasztalatait a szerző. Az író váradi látogatásán prózaverseiből, illetve a megjelenésre váró regényből is felolvasott. Mint kifejtette, nem szívesen tesz műfaji különbséget próza és vers között, sokkal lényegesebbnek tartja az epika és a líra közötti eltéréseket, hiszen egy vers nem a sortöréstől lesz vers, illetve egy prózai szöveg is lehet nagyon is lírai.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok