Nagyszabású tervek a múzeumokban

Szatmárnémeti Pop Aurel-emlékévre készül

A Szatmári Megyei Múzeum számára a 2009-es év jubileumi év. „Az idei év fő eseménye a Pop Aurel-emlékév, melyre a festőművész születésének 130. évfordulója ad alkalmat. Így több kiállítás szervezését, emlékérem kiadását és mellszobor állítását tervezzük. Ezenkívül szervezünk még légifotó-kiállítást, amellyel határ menti román–magyar közös régészeti lelőhelyeket mutatunk be” – nyilatkozta a Krónikának Gindele Róbert, a múzeum régésze. A szakembertől megtudtuk, a nagyszabású kiállítások szervezésekor a szűkös anyagi keretek mellett a bonyolult bürokratikus rendszer jelenti a legnagyobb kihívást. „Ha kölcsönzünk, vagy kölcsönkérünk műtárgyakat, minden egyes tárgyra külön engedélyeztetési dossziét kell benyújtani a kulturális minisztériumhoz. Emellett a kiállítandó műkincsek biztosítását is nekünk kell megoldanunk” – részletezte a muzeológus. Ha külföldi kiállításokra visznek ki szatmári műtárgyakat, az intézmény alkalmazottainak hasonló papírmunkát kell elvégezniük. „Külföldi kiállításkor néhány papírral többet kell csatolni az úgynevezett időszakos export miatt. Természetesen így a biztosítás összege is nagyobb a belföldi kiállításokénál. Indulás előtt a tárgyakat vámolják, majd zárt állapotban távoznak az országból. Múzeumunknak jelenleg egy svájci és egy németországi kiállításon vannak tárgyai” – tette hozzá Gindele. A régész elmondása szerint a szállítandó műtárgyakat minden esetben speciális csomagolásban vihetik csak el a múzeumból. Meg kell védeni őket az esetleges sérülésektől, ezért a csomagokat lezárt faládákba helyezik, amelyeket csak a célország múzeumában lehet felbontani. A külföldről érkező kiállítási tárgyakat a szatmári múzeum egy írott lista alapján veheti csak át. A fogadó intézménynek ellenőriznie kell a tárgyak eredetiségét és állagát. „Az ide vonatkozó speciális iratokat a küldő ország szakemberei állítják össze, és ott engedélyeztetik a kivitelt. A határőrök csak az esetleges illegális tárgyakat keresve ellenőrizhetik a küldeményt” – magyarázta a régész.

A megyei múzeum összes tárlatának 2008-ban 57 590 látogatója volt. A legsikeresebb kiállítás az Oroszországból érkezett viaszbábutárlat volt, melyet több mint 14 ezren látogattak, de az időszakiak mellett az állandó kiállítás is nagyon népszerű. A múzeum fenntartója, a Szatmár Megyei Tanács, nem szabja meg a rendezvények számát. „Tavaly összesen 126 rendezvényünk volt (kiállítások, konferenciák, múzeumpedagógiai rendezvények). A cél, minél nagyobb számú közönséget vonzani, minél sokrétűbb programot összeállítani, hogy minden látogató találjon magának érdekes látnivalót. A Szatmári Múzeum Kiadó 2008-ban összesen 18 kötetet publikált. Ezek elsősorban történelmi, néprajzi és művészeti témájúak. A tudományos munkák mellett nagy hangsúlyt fektetünk a népszerűsítő jellegű, a nagyközönség számára közérthető kiadványokra is. A múzeum számos konferenciát szervezett a tavaly. Ilyen volt a Svábok deportálása, a Nagy Egyesülés 90. évfordulója, a Kárpát-medence a bronzkorban és a római korban is” – mesélte Gindele. A szakember szerint nagy előrelépést jelent számukra, hogy az intézmény és a kiadó megkapta a román kutatási minisztérium akkreditálását, mely elősegíti a különböző kutatási alapokhoz való hozzáférést. Jelenleg 18 szakember dolgozik a múzeumban. Néhányan már megszerezték a doktori címet, mások most doktorálnak. „Szükség volna több munkatársra is, de ez az igény az anyagiak miatt sajnos nem teljesülhet maradéktalanul. Az itt dolgozó szakemberek számos hazai és nemzetközi konferencián vesznek részt” – számolt be a tudományos tevékenységről Gindele.

A múzeumnak több mint 250 bel- és külföldi kulturális intézménnyel van kiadványcsere-kapcsolata. Emellett kitűnő, többéves kapcsolatai vannak a Nyíregyházi Múzeummal, az Ungvári Egyetemmel, a Bochumi Egyetemmel, a Tübingeni Sváb Kutatóintézettel és az Ulmi Sváb Múzeummal. Közösen számos pályázatot nyertek, ezért a létfenntartáson túl, tudnak különböző rendezvényeket szervezni, publikációkat kiadni.

Hazai látogatókat várnak Marosvásárhelyen

A Maros Megyei Múzeumban az idei évre vonatkozó tárlatok tervezése és szervezése még folyamatban van, Soós Zoltán igazgató szerint egyelőre csak egy időpontot véglegesítettek. „Január 14-én, szerdán nyitunk egy érdekes kiállítást; a debreceni múzeum hozza el Marosvásárhelyre a Múltunk a kutak tükrében című tárlatot. A különböző építkezések, például az autópálya építése során előkerült, jelentős régészeti anyagról van szó” – tájékoztatott a múzeum igazgatója. „Tavaly a legsikeresebb kiállításunk a Szecessziós Marosvásárhely című tárlat volt, ugyanakkor sok látogatót vonzott a tavalyelőtt megnyílt Bernády-emlékkiállítás is” – mondta lapunknak Soós Zoltán. Mint elmondta, tavaly a látogatók száma csökkenő tendenciát mutatott, 2008 folyamán mintegy 60 ezer látogatója volt az intézmény különféle rendezvényeinek. Ezt az igazgató azzal magyarázza, hogy általában visszaesett az idegenforgalom. A látogatók zömét eddig a magyarországi turistacsoportok tették ki, de ezután Soós Zoltán szerint „a hazai érdekelődőkre kell koncentrálni, hiszen Nagyszebenben, amíg európai kulturális főváros volt, az egymillió látogatóból 600 ezer hazai érdeklődő volt.”

A Maros Megyei Múzeumban az igazgatóval együtt kilenc régész dolgozik. Évi költségvetésük tíz százalékát kellene előteremteniük saját bevételből, de tavaly ezt nem sikerült elérni. A múzeum állománya folyamatosan, jelentős mértékben bővül, ezért nagy szükség van újabb raktárakra. A középkori vár egyik épületében folyik egy tározó kialakítása, ugyanakkor a közeljövőben nagy befogadóképességű, új raktárat szeretnének építeni.

Balaton-felvidék mutatkozik be Sepsiszentgyörgyön

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban is még csak a napokban véglegesítik az idei programot. Erdős Zsófia, a múzeum közönségkapcsolati felelőse lapunknak elmondta: január végén megnyílik Hadik Gyula szobrászművész kiállítása, ezenkívül 2009-ben egy új régészeti kiállításra is készülnek, középkor tematikával: Délkelet-Erdély középkori régészeti emlékeit ismerhetik majd meg a látogatók a tavasszal nyíló, A kereszténység védői, a székelyek című tárlaton. Ősszel az Ünnepek és találkozások III. című kiállítás nyílik meg, mely a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum és a sepsiszentgyörgyi intézmény közös néprajzi kiállítása. Az ikerkiállítás különlegessége abban áll, hogy két tájegység, a Balaton-felvidék és a Székelyföld szokáshagyományait hasonlítja össze: ugyanazt a témát két, egymástól távoli múzeum járja körül, alkalmazza a saját szokásaira. Tavaly nyáron a Székely Nemzeti Múzeum mutatkozott be Veszprémben. Ezek mellett ismét megszervezik májusban a Múzeumok Majálisát, június végén a Múzeumok Éjszakáját és szeptemberben a Kulturális Örökség Napjai alkalmából a rendezvénysorozatot, de idén is több szakmai konferenciát terveznek, és számos zenei koncerttel és előadással is várják majd a látogatókat. A Székely Nemzeti Múzeum a legnagyobb határon túli magyar közgyűjtemény, a tavaly novemberben lezárult egyéves időszakban 36 000 látogató kereste fel, derül ki Vargha Mihály intézményvezető igazgatói jelentéséből. A múzeum 63 alkalmazottat foglalkoztat, közülük 33 múzeumi szakember. Az intézmény fenntartója, a Kovászna Megyei Tanács a múzeum tavalyi költségvetését pályázatok útján, támogatók bevonásával, látogatói és régészeti felügyeleti díjakból igyekezett kiegészíteni. Az elmúlt esztendő egyik nagy megvalósítása, hogy elindították az ötszáz éves Apor-kódex restaurálásának folyamatát. A sepsiszentgyörgyi múzeum gyűjteményének legbecsesebb darabját az Országos Széchényi Könyvtár szakemberei fogják helyreállítani. Az Apor-kódex – a Huszita Biblia részeként – a negyedik legrégebbi magyar nyelvemlék. Az elmúlt évben a múzeum székházát tervező Kós Károly megőrzött rajzai, tervei alapján elkészíttették a főbejárat fölé a Székely Nemzeti Múzeum színes mozaikcímerét, ugyanitt a lépcsőfeljáró kő mellvédjét díszítő kovácsoltvas korlátot, valamint a Bartók Termet kitöltő huszonkét darab, gyimesi fenyőfából készült padot. Kovászna Megye Tanácsa – egy regionális fejlesztési program (ROP) keretében a felújítandó műemlékek listáján első helyre javasolta a múzeumot. Így az elkövetkező öt évben végre lehetőség nyílik a főépület teljes, átfogó rehabilitációjára.

Kevesebb kiállítás lesz Nagyváradon

Nagyváradon a kiállítótermek hiánya nehezíti a Körösvidéki Múzeum életét, amelynek épületét a római katolikus püspökség jogerősen visszakapta a román államtól. Egy tavalyi megállapodás érelmében az egyik szárny felszabadításáért cserében, a múzeum még két évig használhatja az épület egy részét. „Inkább a műtárgyak konzerválásával és a költözés előkészítésével vagyunk elfoglalva. A helyhiány befolyásolja a tevékenységünket. Reméljük, két éven belül elkészül az új székhely, addig kevesebb kiállítást tudunk szervezni, és keressük a tárlatok megnyitására alkalmas helyeket” – tájékoztatta a Krónikát Aurel Chiriac múzeumigazgató.

Ami már biztos, hogy a hagyományokhoz híven májusban megtartják a Körösvidéki Múzeum Napjait, júniusban pedig az intézmény megszervezi a Népi Mesterek Vásárát. Terveznek egy időszakos tárlatot, melyen dák karkötőket mutatnak majd be, ősszel pedig egy kísérleti kiállítást nyitnának meg. Wagner Péter budapesti építésszel közösen dolgoznak a majdani székhely virtuális megjelenítésén, ezt a tervek szerint szintén láthatja majd a nagyközönség. A múzeum kezelésében lévő révi menedékház felújítása is szerepel az idei tervek között, tette hozzá az igazgató.

A múzeumban tavaly júniusig, a kiállítóterem bezárásáig négy kiállítást tartottak, ezeket összesen 17 ezren látogatták meg. A legnagyobb sikere a viaszfigura-kiállításnak volt, 14 ezren látták a múzeum adatai szerint. A tavalyi év fontos eseményeként a nagyváradi Aurel Lazăr-emlékmúzeum megnyitását említette Aurel Chiriac.

Székházgondokkal küzdenek Székelyudvarhelyen is

A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Kossuth Lajos utcai székházát az elmúlt három évben, több részletben, mint jogtalanul államosított épületet, visszaadták egykori tulajdonosának, ezzel az intézmény elveszítette hasznosítható felületének mintegy hatvan százalékát. „Ilyen körülmények között nehéz tervezni, éves programról beszélni. Az épület egy részét már két éve kiürítettük, és átadtuk, az általunk még használt rész sorsa bizonytalan, nem tudni, mikor kell kiköltöznünk” – mondta Zepeczaner Jenő, a múzeum igazgatója. Még a teljes épület birtoklásakor is szűkösen fért el az intézmény a Kossuth utcai székházban, a két állandó – a népművészeti és a helytörténeti – kiállítása ugyanis az épület nagyobb hányadát elfoglalja, ezért csak kisebb, időszakos kiállításokat tudtak rendezni. A tavalyi év két legsikeresebb, legtöbb látogatót vonzó tárlata a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonát képező Térbe zárt pillanat című háromdimenziós fényképkiállítás volt áprilisban és a Békesség Istentől - A székelyföldi reformáció évszázadai című kiállítás júniusban.

A 2009-es évre vonatkozó kiállítási tervek a jelentősebb kiállításokat tartalmazzák, melyeket további kisebb tárlatok egészítenek majd ki. A legnagyobb szakmai hangsúlyt a kadicsfalvi réten, 2008-ban folytatott régészeti ásatások bemutatására, régészeti tematikájú kiállításra helyezik. Egy másik nagyobb horderejű kiállítás a Néprajzi Múzeummal közösen valósul meg, Az Umlingok Kalotaszegen címmel. „Idén ősszel tizedik alkalommal szervezzük meg az Erdélyi Restaurátor Konferenciát, ezért ennek szokásos kiállítását a székhelygondoktól függetlenül természetesen megtartjuk. Közelebbről egy, az erdélyi várakról készült légifotó-kiállítás nyílik, hosszabb távra azonban nem tudunk tervezni. A saját anyagaink bemutatására sem elég a még meglévő felület, a többszörösére lenne szükség, például több mint ezer kerámiatárgyunk, amelyek száz évnél régebb vannak már a múzeumban, raktárban állnak” – mondta Zepeczaner. „A Csíki Székely Múzeum azért tud például Munkácsy-kiállítást szervezni – persze sok minden egyéb feltétel mellett – mert van állandó székháza, ahová befektethet a város, amelynek fejlesztésére pályázhat az intézmény. Székház, kiállítási lehetőség nélkül raktárrá válunk, az értékmegőrzés, a tudományos kutatás és a kulturális nevelés is lehetetlenné válik” – tette hozzá az igazgató.