
Bocsárdi Magor (balról) a kolozsvári nemzetközi szemle filmes projektjén a többi művésszel
Fotó: Nicu Cherciu
Bocsárdi Magor fiatal sepsiszentgyörgyi művészt is beválogatták az idei kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) Tízen a filmért (10 pentru film) elnevezésű programjába, amelynek célja, hogy elsősorban színházi gyakorlattal rendelkező, kisebb filmes mellékszerepekben már felbukkanó hazai tehetségeket vezessen be a mozi világába. Bocsárdi Magor a programról, a filmes világba való beilleszkedéséről beszélt a Krónikának.
2022. július 09., 19:012022. július 09., 19:01
Bocsárdi Magort Erdély számos színházában megforduló zeneszerzőként, színházi színészként, illetve a most 15 éves sZempöl zenekar zenészeként és énekeseként ismeri a közönség, azonban a filmes szerepek sem teljesen idegenek számára.
Kilenc másik fiatal művésszel együtt őt is beválogatták az idei kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) Tízen a filmért elnevezésű programjába, amelynek célja, hogy elsősorban színházi gyakorlattal rendelkező, kisebb filmes mellékszerepekben már felbukkanó hazai tehetségeket vezessen be a mozi világába.
A sepsiszentgyörgyi fiatal művész a Krónika megkeresésére kifejtette, klasszikus értelemben véve nem nevezhető színésznek, ugyanis nem részesült színművészeti képzésben, azonban az elmúlt években játszott pár darabban. Eleinte azért, mert tudott hangszeren játszani, később azonban ez már háttérbe szorult.
A Sapientia EMTE filmművészet, fotóművészet, média szakának diákjaként már fiatalkorától volt lehetősége vizsgafilmekben, rövidfilmekben, illetve később két magyarországi nagyjátékfilmben is játszani.
A művész elmondta, abban, hogy erdélyi magyarként beválogassák a programba, nagy szerepet játszott a romániai országos színházi fesztiválon (Festivalul National de Teatru – FNT ) való részvétele. A bukaresti, nagy volumenű, szakmailag meghatározó színházi seregszemlén a gyergyói Figura Stúdió Három nővérében Andrejt játszva hívta fel magára egy kritikus figyelmét.
„Elmondta, hogy érződik rajtam az, hogy nincs színművészeti egyetem mögöttem, mivel nincsenek akkora gesztusaim. Ugyanis sok esetben a filmekben éppen olyan embereket keresnek, akik nem rendelkeznek színházi tapasztalattal, mert természetesebbek, egyszerűbbek. Ő javasolta, hogy részt vegyek ebben a programban” – idézte fel Bocsárdi Magor. Hozzátette, ezek után már csak össze kellett állítania és beküldenie egy portfóliót, amely alapján a szervezők beválasztottak a többi tíz fiatal közé.
Bocsárdi Magor zeneszerzőként is ismert, de filmekben is szerepelt
Fotó: Facebook/ TIFF
A program gerincét számára az a műhelymunka adta, amely során egy német színésztrénertől tanulhattak, aki Susan Batson tanítványa volt. Batson olyan hollywoodi A-kategóriás sztároknak volt a trénere, mint Nicole Kidman, Juliette Binoche vagy Tom Cruise.
Illetve találkozók különböző, a filmiparban dolgozó szakemberekkel (rendezők, producerek, castingügynökök, filmszínészek), akik bevezették őket a szakmába. Bocsárdi Magor arra is kitért, hogy számos castingigazgatóval találkoztak, akik elmagyarázták, hogy meg kell tenni mindent azért, hogy valaki „látható” legyen.
Amikor rendezők vagy castingosok válogatnak, akkor ezeket végignézik, és rákeresnek konkrét paraméterek, életkor, rassz, nyelvtudás és egyéb készségek alapján, amire szükségük van. A színésztrénerrel való munkán kívül végig románul zajlott a program. Annak ellenére, hogy beválogattak még egy magyar nevű lányt a programba, ő már régóta Bukarestben él és dolgozik, így Magor tulajdonképpen egyedül volt magyar ajkú.
„Kimondottan hátrányom ebből nem született, talán csendesebb voltam, mint a többiek, és az elején kicsit feszengtem, hogy nem mondok valamit helyesen, de aztán elengedtem ezeket a frusztrációimat” – mutatott rá Bocsárdi Magor.
A fiatal művész arról is beszélt, hogy lehet, hogy mindig az adott projekttől függ, hogy éppen a színház vagy a film világát találja vonzónak. „Színházban kicsit nehezebb amatőrként boldogulni, mert nem föltétlenül elég a természetesség és az őszinteség. Oda kell még az a plusz, ha mondjuk, van a nézőtéren négyszáz ember, akkor a hangod – ha egy intim dolgot is mondasz – akkor is eljusson az utolsó sorba.
– fejtette ki. Hozzátette, a két világ nagyon más, de mindkettőt élvezi, de talán a film kényelmesebb számára. Mint mondta, persze annak is megvannak a nehézségei, többször felvenni egy jelenetet, vagy néha nincs is ott a színész partnere, és amikor a kamera forog, egy leragasztott pontnak kell, mondjuk, szerelmet vallania, azonban ezt is érdekesnek találja.
„A program mindenképp kedvet adott, meg talán kicsivel több önbizalmat is. Ha majd újra kamera elé kell állnom, kicsit biztosabban fogok nekimenni. Azt érzem, hogy bővült az eszköztáram, nem beszélve arról, hogy rengeteg fotó és videó készült rólam, mert ebben a műfajban nagyon fontos, hogy aktuális, jó fotók készüljenek rólad” – fejtette ki a művész.
Elmondta, nehezére esik az önreklámozás és a közösségi média útvesztőiben is nehezen boldogul, azonban ez a mai világban elengedhetetlen. Ugyanígy az első pár napban a rengeteg figyelem is zavarba hozta, de a program végére sikerült feloldódnia.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
szóljon hozzá!