Mosónők Munkácsy vásznán

Az értékes festmény a múlt század elején került Budapestről Marosvásárhelyre, amikor Bernády György egykori marosvásárhelyi polgármester 1913-ban a város képtárának megnyitására hatvannyolc festményt kért letétbe a budapesti Szépművészeti Múzeumtól, hogy a legjobb magyar művészek alkotásaival népesítse be az általa megálmodott Kultúrpalotát. A képtár anyagát a város vásárolta további tizenöt alkotással bővítette, így nyolcvanhárom festmény képezte a gyűjtemény törzsanyagát. A trianoni békeszerződést követően a Budapestről kölcsönzött munkák a román állam tulajdonába kerültek.

Egy fennmaradt román nyelvű jegyzőkönyv A mosónő címen jegyzi, a hatalmas méretű vásznairól híres Munkácsy kisebb méretű, 29 centiméter magas és 98,5 centiméter széles festményét. 1940–1944 között, amikor Észak-Erdély Magyarországhoz tartozott, a festményeket nem vitték vissza Budapestre gondolván, hogy a magyar állam határain belül marad a gyűjtemény. 1944-ben azonban a visszavonuló csapatok magukkal akarták hurcolni a festményeket, de Bordi András, a képtár akkori igazgatója elrejtette a remekműveket a Kultúrpalota pincéjében. A kommunizmus éveiben időnként látogatható volt a gyűjtemény néhány darabja a marosvásárhelyi képtárban, de a festmények többsége évtizedeken keresztül raktárak és pincék mélyén porosodott. A klasszikus magyar művészek képeiből Árnyak és fények címmel 2000-ben nyílt tárlat, így a Bernády-gyűjtemény darabjai jelenleg a marosvásárhelyi Kultúrpalota kiállítótermeiben látogatható állandó kiállítás anyagát képezik. Itt Mosónők címen szerepel a festmény.

Munkácsy előszeretettel ábrázolt tájképein mosónőket: a vízparton görnyedező mosónők látványa hozzátartozott az egykori falusi táj panorámájához, és ezek a festmények a tájkép és a népi életkép szerencsés ötvözetei. „Munkácsy Vásárhelyen kiállított festménye nem a rá jellemző, hatalmas tablók egyike, de érett alkotás. Értéke körülbelül 300 ezer euróra tehető” – mondta el az 1880-as években készült képről Soós Zoltán régész, a Maros Megyei Múzeum jelenlegi igazgatója. „A Mosónők főként csodálatos színei miatt értékes, koloratúrája a 18. századi Barbizon-iskolára jellemző, és az ábrázolás finomsága miatt megkapó” – vélekedett Cora Fodor muzeográfus. A marosvásárhelyi Bernády-gyűjtemény egy részét idén Szentendrén is kiállították, így a múlt század elején Budapestről kölcsönzött képek – köztük a Munkácsy-mű is – 94 év után tértek vissza először Magyarországra.