
2009. november 20., 09:462009. november 20., 09:46
A darabot a társulat idei repertoárjába a nyár elején kinevezett művészeti igazgató, Keresztes Attila válogatta be, aki arra törekedett, hogy változatos évadtervet állítson össze. Csurulya Csongor rendező lapunk kérdésére elmondta, a darab igazi húzóereje a pontosan kidolgozott színészi játékban rejlik, ugyanis a költségvetési gondok miatt minimális díszlettel dolgoznak.
„A nagyszerű színészi teljesítmények mellett segítségünkre volt a hang- és fénytechnika is. A darab eredeti zenéje helyett autentikus népzenei aláfestéssel dolgoztunk. Ezzel is hangsúlyozva azon szándékomat, hogy a színműnek népmesei hangulatot teremtsek” – mesélt rendezői koncepciójáról Csurulya, aki fontosnak tartja kiemelni, hogy olyan sarkított karakterek szerepelnek a darabban, amelyekben minden néző önmagára vagy társaira ismerhet.
„Minden utcában, lakóközösségben van egy nagyszájú, hősködő vagy egy igazságos, segítőkész személy, esetleg szomszéd, barát. Ezeket az ismerős figurákat, mindennapi karaktereket ki-ki másban véli felfedezni, és mindenki másképp viszonyul hozzájuk. Épp ezért gondolom, hogy ez a darab korhatár nélkül, valamennyi néző számára hordoz üzenetet” – fogalmazott a művész.
A rendező szerint Göndör Sándor szolgalegény és Finum Rózsi története a mai, urbanizálódó világban meseként fogható fel, ennek ellenére örök érvényű erkölcsi töltettel is bír, hiszen egyiküket befogadja, másikukat kitaszítja a társadalom. „Meglehetősen távol áll már a mai nézőktől az a világ, amelyről Tóth Ede 1873-ban ezt a darabot mintázta.
Úgy gondolom, az időbeli szakadékon kívül egyfajta erkölcsi, értékrendbeli szakadék is van a mai befogadó és a darab között. Ez utóbbinak pedig sokkal erősebb hatása van a nézőre, ezért véltem úgy, hogy mesei alaphelyzetbe ágyazva közelebb hozható a mai közönséghez” – árulta el a rendező.
Csurulya arról is beszámolt lapunknak, hogy összesen 30 alkalommal próbáltak színpadon a megszokott 40–45 helyett. „A színészeknek sok volt a munkájuk, és a sűrű program, valamit a sokszor foglalt színpad miatt csak ennyi lehetőséget kaptunk, ez viszont semmit nem vesz el az előadás értékéből” – tette hozzá Csurulya, aki az előadás díszletét és a jelmezeit is megtervezte.
A péntek esti bemutató főbb szerepeiben Czintos József, Péter Attila-Zsolt, Bándi Johanna, Némethy Zsuzsa, Nagy Csongor, Csiki Orsolya, Varga Andrea, Gál Ágnes és Nagy Orbán látható, a rendező munkatársa pedig Kovács Eszter, a színház irodalmi titkára volt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.