
Fotó: Veres Nándor
Megvásárolta a Csíki Játékszín a jogokat a tavaly nyáron az első Lurkó Fesztivál keretében felolvasószínházként már bemutatott Semmi című műre, Janne Teller dán írónő regényének Gimesi Dóra által készített színpadi adaptációjára.
2014. január 19., 17:492014. január 19., 17:49
A Budaházi Attila rendezte előadást péntek este mutatták be hivatalosan. A 2000-ben született, azonos című regényt Dániában megjelenése után betiltották majd alig egy év leforgása alatt kötelező olvasmánnyá tették. Mind a regény, mind a színpadi adaptáció a tinédzserek közegében tárgyalja a társadalmi szabályok értelmét. A főhős, a nyolcadik osztályos Pierre Anthon félbeszakítja osztályfőnökét, aki épp azt részletezi, hogy végzősként mindenkinek döntenie kell, mit szeretne tanulni. A diák viszont megjegyzi, hogy nemcsak a tanulásnak, az iskolának, hanem egyáltalán a felnőttkornak sincs semmi értelme.
Szerinte a felnőttek látszatvilágban élnek, mindig úgy tesznek, mintha minden rendben lenne, holott eközben nincs boldog, tartalmas életük. Mindent tagadó beszéde befejeztével kivonul és felmászik az iskolaudvaron egy fára. Osztálytársai, mivel látják, hogy a felnőttek túl vannak a „Mi az élet értelme?” típusú kérdéseken, próbálják saját eszközeikkel meggyőzni diáktársukat. Persze nemcsak neki, hanem saját maguknak is bizonyítékra van szükségük, hiszen éppen abban a korban vannak, amikor a helyüket keresik a világban.
Egy nem mindennapi társasjátékot találnak ki. Ennek az a lényege, hogy sorra mindenki mondjon le a számára legfontosabb dologról, létrehozván a „Fontos Dolgok Halmát”, amely – úgy gondolják – egy olyan értékkupac lehet, mely tolmácsolhatja az élet értelmének lényegét. Az első körben ebbe még „csak” fontos tárgyak kerülnek, mint bokszkesztyű, magas sarkú cipő, műhaj, napló, bicikli stb., viszont a lemondás fájdalma, az elvesztés tudata okozta lelki megrázkódtatás arra ösztönzi a diákokat, hogy még több áldozatot kérjenek a soron következő társuktól.
A játék véresen komollyá fajul, a második körben már fontos szimbólumok, értékek kerülnek az értékes gyűjteménybe, mint például egyik lány szüzessége (az ártatlanság szimbóluma), egy zászló (nemzeti szimbólum), az elvesztett családtag koporsója (a kistestvér halálának tisztelete) stb.
Persze egy idő után, ezt a „játékot” nem lehet folytatni úgy, hogy ne kerülne nyilvánosságra, de a felnőttek megint hibáznak, ahelyett, hogy gyerekeik problémáival foglalkoznának, műtárggyá nyilvánítják a Fontos Dolgok Halmát, melyet megvásárol egy híres New York-i múzeum. A nyolcadikos diákok úgy gondolják, hogy A hárommillió-hatszáz dollárra értékelt Valamivel el lehet oszlatni a Semmit.
„Tiszta szívvel nem tudom ajánlani egy fiatalabb generációnak, hiszen túlburjánzik benne a nyers agresszió, amivel egyébként is el vannak árasztva nap mint nap a különféle médiumok által. Hiányzik belőle a finomság, árnyaltság, könnyedség és a humor. Nem kapunk feloldozást a kontrollvesztett fiatalok története végén” – írja a regényről Szabó Anna pszichológus. A Csíki Játékszín előadása után a felmerült kérdéseket a diáknézők meg is vitathatták Ágoston Imola és Kovács Zsuzsa pszichológusokkal. A 14 éven felülieknek szóló felolvasószínházi előadást legközelebb februárban játsszák.
Szőcs Lóránt
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!