
2011. április 06., 08:462011. április 06., 08:46
A Duna Televízió Zrt. elnök-vezérigazgatója erről hétfő este azon az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett kolozsvári, zártkörű konzultáción beszélt, amelyen egyetemi oktatókkal, szociológusokkal, a televíziós szakma és az írott sajtó, valamint civil intézmények képviselőivel a körvonalazódó változásról folytattak eszmecserét. Erdélyi körútja során Ókovács Szilveszter és helyettese, Amin Zoltán egyházi és művelődési-művészeti vezetőkkel is találkozik, és egyebek mellett a leendő műsorok tartalmi kérdéseiről, illetve az elvárásokról és a lehetőségekről egyeztet.
Ókovács Szilveszter elmondta: céljuk, hogy a Duna Televízió váljon a Kárpát-medence meghatározó televíziójává. „A magyarországi sajtó átszervezésével új helyzet állt elő, ennek lényege a közszolgálati intézmények, így a Duna Televízió, a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, valamint a Magyar Távirati Iroda munkájának összehangolása és a közpénzek ésszerűbb felhasználása” – magyarázta. Hozzátette: a Duna Televízió egyes, közszolgálati csatornája a tervek szerint a különféle témákat másképp tárgyaló, feszesebbre szerkesztett, érdekesebb, egyszóval nézhetőbb lesz, a jelenlegi Duna II Autonómia pedig kulturális csatornává alakul át. A televízió elnök-vezérigazgatója és helyettese megerősítették: a Magyarország határain kívül élő tudósítók és televíziós műhelyek fontos szerepet kapnak a Duna Televízió megújulásában és az intézmény nemzetépítő szerepének betöltésében.
A kolozsvári konzultáción az erdélyi elvárásoknak hangot adók egyebek mellett az erdélyi – és értelemszerűen a Kárpát-medencei – magyar közélet megjelenítését, a közvéleményt foglalkoztató sajátos kérdések „kibeszélését” szorgalmazták. Ugyanakkor elhangzott: a magát a nemzet televíziójának nevező csatornának fel kell vállalnia a Magyarország határain kívül élő magyarság épített örökségének, tudományosságának, kultúrájának, egyáltalán: életének olyanszerű közvetítését, hogy az a magyarországi nézők számára is közérthető és vonzó legyen.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
szóljon hozzá!