
2011. április 06., 08:462011. április 06., 08:46
A Duna Televízió Zrt. elnök-vezérigazgatója erről hétfő este azon az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett kolozsvári, zártkörű konzultáción beszélt, amelyen egyetemi oktatókkal, szociológusokkal, a televíziós szakma és az írott sajtó, valamint civil intézmények képviselőivel a körvonalazódó változásról folytattak eszmecserét. Erdélyi körútja során Ókovács Szilveszter és helyettese, Amin Zoltán egyházi és művelődési-művészeti vezetőkkel is találkozik, és egyebek mellett a leendő műsorok tartalmi kérdéseiről, illetve az elvárásokról és a lehetőségekről egyeztet.
Ókovács Szilveszter elmondta: céljuk, hogy a Duna Televízió váljon a Kárpát-medence meghatározó televíziójává. „A magyarországi sajtó átszervezésével új helyzet állt elő, ennek lényege a közszolgálati intézmények, így a Duna Televízió, a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, valamint a Magyar Távirati Iroda munkájának összehangolása és a közpénzek ésszerűbb felhasználása” – magyarázta. Hozzátette: a Duna Televízió egyes, közszolgálati csatornája a tervek szerint a különféle témákat másképp tárgyaló, feszesebbre szerkesztett, érdekesebb, egyszóval nézhetőbb lesz, a jelenlegi Duna II Autonómia pedig kulturális csatornává alakul át. A televízió elnök-vezérigazgatója és helyettese megerősítették: a Magyarország határain kívül élő tudósítók és televíziós műhelyek fontos szerepet kapnak a Duna Televízió megújulásában és az intézmény nemzetépítő szerepének betöltésében.
A kolozsvári konzultáción az erdélyi elvárásoknak hangot adók egyebek mellett az erdélyi – és értelemszerűen a Kárpát-medencei – magyar közélet megjelenítését, a közvéleményt foglalkoztató sajátos kérdések „kibeszélését” szorgalmazták. Ugyanakkor elhangzott: a magát a nemzet televíziójának nevező csatornának fel kell vállalnia a Magyarország határain kívül élő magyarság épített örökségének, tudományosságának, kultúrájának, egyáltalán: életének olyanszerű közvetítését, hogy az a magyarországi nézők számára is közérthető és vonzó legyen.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!