2010. október 29., 09:452010. október 29., 09:45
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) az évforduló alkalmából találkozót szervezett Marosvásárhelyen, amelynek keretében Spielmann Mihály történész beszélgetett a néhány éve megszűnt lap egykori főszerkesztőivel, szerkesztőivel: Ágoston Hugóval, Gálfalvi Zsolttal és Horváth Andorral. A jelen lévő publicisták a maguk sajátos szemszögéből elemezték A Hét sikerének titkát. A lap kezdetben 15-16 ezer példányban jelent meg.
„A romániai magyar írástudók közös igényéből keletkezett a lap, akik tudtak élni azzal a lehetőséggel, amit az 1960-as évek végén bekövetkezett politikai enyhülés megteremtett” – véli Gálfavi Zsolt. A Hét az első pillanattól átfogta az erdélyi magyar nemzetiséget, az „értelem fóruma” lett. „Lelkesen javasoltuk azt, hogy Bukarest legyen a lap székhelye, miután ezt már valakik korábban eldöntötték” – emlékezett vissza Gálfalvi, aki a lap indulásakor főszerkesztő-helyettes volt.
Szerinte ez azért volt szerencsés választás, mert a lap így elkerülte a megyei pártbizottságokkal való összetűzést, amire feltétlenül sor került volna, hiszen kezdetektől a nyitottságot, az alkotó gondolkodást népszerűsítette. Ágoston Hugó, a lap egykori természettudományi rovatának szerkesztője arra emlékezett, hogy a 26-27 éves munkatársak (akiket nem a párt rendelt a szerkesztőségbe, hanem a vezetőség verbuválta őket) „kis gilisztáknak érezték magukat, akik örültek, hogy halászni viszik őket”. Horváth Andor az 1970-es, 1980-as évek röntgenképét rajzolta meg. Úgy gondolja: „a politikának szüksége volt az írókra”.
Szerinte ugyanakkor A Hét története arról szól, hogy „miként távolodott el fokozatosan egymástól a politikum és az értelmiség”. A Héttel párhuzamosan létrejött a Kriterion Kiadó, az RTV magyar adása, és más magyar sajtóorgánumok sorsa attól is függött, hogy a szerkesztőségek mennyire voltak egységesek, és a vezetőik mennyire voltak merészek az adott korlátok között. Az egykori munkatársak elismeréssel szóltak Huszár Sándor főszerkesztőről, aki részben azért volt nagyon merész, mert nem mindig ismerte fel a veszélyt, ugyanakkor mélységes empátiával foglalkozott nemcsak beosztottjai sorsával, hanem az olvasók levelekben jelzett gondjain is próbált segíteni.
A Hét nagy érdeme, hogy (a Korunkkal együtt) megteremtette az erdélyi magyar tudományos írásbeliséget. Úgy foglalkozott a tudományos ismeretterjesztéssel, hogy az nem vált olcsó népszerűsítéssé, szóra bírta az erdélyi tudományos élet kiválóságait. Kiadta az első erdélyi magyar tudományos folyóiratot, a TETT című mellékletet, és évkönyvei is igen sikeresek voltak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok