2010. október 29., 09:452010. október 29., 09:45
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) az évforduló alkalmából találkozót szervezett Marosvásárhelyen, amelynek keretében Spielmann Mihály történész beszélgetett a néhány éve megszűnt lap egykori főszerkesztőivel, szerkesztőivel: Ágoston Hugóval, Gálfalvi Zsolttal és Horváth Andorral. A jelen lévő publicisták a maguk sajátos szemszögéből elemezték A Hét sikerének titkát. A lap kezdetben 15-16 ezer példányban jelent meg.
„A romániai magyar írástudók közös igényéből keletkezett a lap, akik tudtak élni azzal a lehetőséggel, amit az 1960-as évek végén bekövetkezett politikai enyhülés megteremtett” – véli Gálfavi Zsolt. A Hét az első pillanattól átfogta az erdélyi magyar nemzetiséget, az „értelem fóruma” lett. „Lelkesen javasoltuk azt, hogy Bukarest legyen a lap székhelye, miután ezt már valakik korábban eldöntötték” – emlékezett vissza Gálfalvi, aki a lap indulásakor főszerkesztő-helyettes volt.
Szerinte ez azért volt szerencsés választás, mert a lap így elkerülte a megyei pártbizottságokkal való összetűzést, amire feltétlenül sor került volna, hiszen kezdetektől a nyitottságot, az alkotó gondolkodást népszerűsítette. Ágoston Hugó, a lap egykori természettudományi rovatának szerkesztője arra emlékezett, hogy a 26-27 éves munkatársak (akiket nem a párt rendelt a szerkesztőségbe, hanem a vezetőség verbuválta őket) „kis gilisztáknak érezték magukat, akik örültek, hogy halászni viszik őket”. Horváth Andor az 1970-es, 1980-as évek röntgenképét rajzolta meg. Úgy gondolja: „a politikának szüksége volt az írókra”.
Szerinte ugyanakkor A Hét története arról szól, hogy „miként távolodott el fokozatosan egymástól a politikum és az értelmiség”. A Héttel párhuzamosan létrejött a Kriterion Kiadó, az RTV magyar adása, és más magyar sajtóorgánumok sorsa attól is függött, hogy a szerkesztőségek mennyire voltak egységesek, és a vezetőik mennyire voltak merészek az adott korlátok között. Az egykori munkatársak elismeréssel szóltak Huszár Sándor főszerkesztőről, aki részben azért volt nagyon merész, mert nem mindig ismerte fel a veszélyt, ugyanakkor mélységes empátiával foglalkozott nemcsak beosztottjai sorsával, hanem az olvasók levelekben jelzett gondjain is próbált segíteni.
A Hét nagy érdeme, hogy (a Korunkkal együtt) megteremtette az erdélyi magyar tudományos írásbeliséget. Úgy foglalkozott a tudományos ismeretterjesztéssel, hogy az nem vált olcsó népszerűsítéssé, szóra bírta az erdélyi tudományos élet kiválóságait. Kiadta az első erdélyi magyar tudományos folyóiratot, a TETT című mellékletet, és évkönyvei is igen sikeresek voltak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok