
Fotó: A szerző felvétele
2009. június 21., 13:362009. június 21., 13:36
Erdélyben jelenleg Kolozsváron, a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), valamint Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) folyik filozófiai szakképzés. Ezen kívül a magyar tannyelvű középiskolákban vagy magyar osztályokban több tucat tanár oktat filozófiát és más társadalomtudományokat. A pénteken, Kolozsváron megalakult Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság amellett, hogy az egyetemi oktatók és középiskolai tanárok szakmai érdekeit kívánja képviselni, keretet kíván biztosítani az egyetemi és középiskolai szakoktatás, illetve oktatók közötti kapcsolatnak is. Az EMFT megszólítani akarja az egyetemi hallgatókat, a középiskolás diákokat, a korábbi végzősöket, illetve a filozófia iránt érdeklődőket is. Ennek érdekében a társaság szakmai fórumokat, konferenciákat, továbbképző tanfolyamokat szervez, könyveket, folyóiratokat ad ki, és támogat minden olyan egyéni vagy csoportos tevékenységet, amelynek célja a filozófia művelése vagy népszerűsítése.
Az alakuló ülésen az is elhangzott, hogy az EMFT növelni kívánja a filozófus szakma presztízsét, segítséget kíván nyújtani a filozófusok társadalmi szerepvállalásához. Ezt megcélozva a társaság tervei között szerepel az egyesület kulturális programcsomagjának kidolgozása, a filozófia „piacosítása”, a szakma modernizációja is.
Az EMFT keretében munkacsoportok jönnek létre, amelyek tevékenységében bárki részt vehet, aki érdeklődik a csoportok szakterülete iránt. A munkacsoportok szakirányultságai között a „hagyományos” filozófiai diszciplínák – fenomenológia, hermeneutika, politikafilozófia, művészetfilozófia stb.) – mellett olyan területek is szerepelnek, mint az alkalmazott filozófia (terrorizmus, eutanázia stb. kutatása), az gyermekfilozófia, vagy a perszonálfilozófia és mentálhigiénia.
Az alakuló közgyűlésen az EMFT elnökévé Egyed Péter egyetemi tanárt (BBTE) választották, az elnökség további tagjai Kovács Barna, Schmidt Dániel, Soós Amália, Zuh Deodáth, Demeter M. Attila, Ilyés Szilárd, Bajnai Botond és Horváth István.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.