
Fotó: A szerző felvétele
2010. március 29., 08:372010. március 29., 08:37
A felújítási munkálatokat 7 éve kezdték el. A színház kistermét már átalakították, Kárp Gyögy gazdasági igazgató szerint azonban rosszul. Kárp lapunknak elmondta: főleg szellőztetési problémák vannak, a világítást túl alacsonyra állították be, emiatt előadás közben túlságosan meleg van a teremben. A plafon szintjének a megváltoztatása ugyanakkor károsan befolyásolta a terem akusztikáját.
Ezeket a módosításokat a színház korábbi igazgatója, Ion Cristian kérte. „Négy és fél méterrel kerültek lennebb a reflektorok, a szellőztetőberendezés pedig nem bírja hűteni a termet” – magyarázta Kárp György, aki szerint a nagyteremben feltétlenül fel kell újítani a több mint 3,5 tonnás csillárt, ami miatt nem biztonságos a terem. A miniszter annyi pénzt ígért a színháznak, amelyből idén befejezhetik az úgynevezett Underground termet, és kijavíthatják a kisterem hibáit.
A nagyterem bútorzatának, színpadtechnikájának a megújulása várat még magára. Húsvét után a színház vezetősége Bukarestben tárgyal majd a további teendőkről. Vlad Rădescu igazgató szerint a színházépület felújítása még legalább 3-4-szer akkora összegbe kerül, mint amennyit eddig felhasználtak. A minisztérium idén csaknem 70 millió lejt költhet a kulturális intézmények támogatására. Az összes színház, múzeum és más intézmény részéről csaknem 600 millió lejre rúg az igényelt támogatás összege.
A műemlékvédelemre, templomok felújítására idén a minisztérium 62 millió lejt költhet, miközben mintegy 30 ezer megóvandó műemlék épület létezik az országban, és 300 helyen kezdődtek el a felújítási, restaurálási munkálatok, egyes építőtelepeken 10–15 éve tart a folyamat. „A műemlékvédelemre szánt 62 millió lej ennek az egy munkálatnak a befejezésére sem lenne elég” – állítja Kelemen. Arra is kitért, hogy a miniszterelnököt kérte: oldja fel azt a tiltást, miszerint a színházak és egyéb kulturális intézmények költségvetésükből nem fordíthatnak összeget előadásaik, rendezvényeik reklámozására.
| Kelemen Hunor kulturális miniszter a hét végén Szovátán megtartott műemlékvédelmi konferencián olyan szakemberekkel is tárgyalt, akiket meghívnak egy szakértői bizottságba, amely még idén előkészíti a nemzeti kulturális örökség törvénykönyvét. Ebben foglalják össze az összes korábbi törvényt, amely a kulturális örökségről rendelkezik. A szankciókat is újragondolják: a műemlékrongálókat az eddiginél sokkal szigorúbban büntetik majd. Kelemen szerint az általa vezetett szaktárca számára a 2010-es esztendő legnagyobb kihívása az örökségvédelmet szabályozó törvénykönyv kidolgozása. |
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.