
2009. október 30., 11:392009. október 30., 11:39
A szatmári Brighella Bábtársulat ebben az évadban ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. A társulat egy-egy meseelőadása általában több mint 20 alkalommal kerül színpadra. A legutóbb bemutatott, a nagy meseíró, Benedek Elek évfordulója alkalmából színre vitt Égig érő fát a tervek szerint 35-ször játsszák, mivel már az első előadásai komoly közönségsikerre tettek szert. A Brighella bábosai egyébként évadonként három előadást mutatnak be, idén 1300 bérletesük van. A bérletesek hétköznaponként járhatnak színházba, óvodai, iskolai program keretében, a bérletszünetes szabadelőadásokat pedig szombatonként tartják majd.
Szilágyi Regina, a szatmárnémeti Brighella bábtársulat vezető rendezője lapunk kérdésére elmondta, kezdetben a Marco alapítvány keretében indította útjára a bábszínházat. „Dramaturgiát és rendezői szakot végeztem, ám alapvetően a bábozás érdekelt igazán. Kezdetben évekig egy pincében adtuk elő darabjainkat” – számolt be a kezdeti nehézségekről Szilágyi.
„2003-ban csatlakoztunk a megyei tanács fennhatósága alá tartozó Északi Színházhoz. Azóta a színház emeleti pódiumtermében adjuk elő műsorainkat” – részletezte a tagozatvezető. A szatmári bábosok életében fontos szerepet játszott a helyszínváltás, az új teremben sokkal jobbak a feltételek. A rendezőn kívül négy színész és egy bábkészítő igyekszik a gyerekek kedvében járni. „Igyekszünk szakítani a klasszikus lepedős, kesztyűsbábos előadásokkal, interaktív darabokat mutatunk be, ahol ember és báb együtt játszik” – tette hozzá Szilágyi.
Az Égig érő fa előadásain például bármelyik kis néző kiállhatja a királykisasszony megmentéséért rendezett próbákat. „Senkit sem kényszerítünk, csak megkérdezzük, akad-e vállalkozó. Van, hogy a bátrabbak jelentkeznek, nekik különböző feladatokat kell teljesíteniük, ám ha nincsenek önkéntesek, folytatjuk az előadást” – mesélte a bábosok vezetője.
A szatmári előadás „szereplői” a mindennapi élet használati tárgyai közül keltek életre. A földi világ kellékei fából, zsákból, nemezből készültek, az égieké fémből. „A fa kötelek sokasága, a vaddisznó egy öntözőkannából alakult át, a nyúl pedig habverőből” – mutatta be a darab szereplőit Szilágyi, aki szerint a bábszínház nagyon fontos szerepet játszik a gyerekek szellemi fejlődésében.
„Az égig érő növény szinte mindegyik nép mitológiájában szerepel. A most bemutatott történetben az életfa allegóriája. Szilágyi úgy véli, korábban a bábszínház segített a gyerekeknek eljutni egy érdekes, különleges másik világba. „Manapság elég bekapcsolni a tévét, és máris távoli földrészeken vagy a világűrben kalandozunk. Ez az előadás már nem a konkrét mitikus világba kalauzolja a kicsiket, hanem a nyelvezete révén kápráztatja el őket. A régies, nyelvjárási elemekkel teletűzdelt szöveg ragadja magával képzeletüket, viszi el egy kihalóban lévő népi kultúrába” – magyarázta a szatmári bábos.
A Benedek Elek meséjéből készült, Nagy Tamás, Bandura Tibor és Nagy Anikó színpadra vitte előadás közönségsikernek örvend, így október 21-i bemutatója óta már tízszer játszották. A szatmári bábosok az Égig érő fával turnézni is fognak a megye különböző településein. Közben már gőzerővel készülnek a Holle anyó című mesejáték bemutatójára, amelyet a színház nagytermében visz majd színpadra Szilágyi Regina.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.