Fotó: Szigligeti Színház
Európai hírű szakember, a kortárs román színházi szakma egyik legkülönlegesebb egyénisége rendez Nagyváradon a Szigligeti Társulattal – adta hírül a bihari teátrum.
2023. január 30., 18:252023. január 30., 18:25
2023. január 30., 18:432023. január 30., 18:43
A Gianina Cărbunariu által színre vitt Magyarosaurus Dacus című előadás kapcsán tartott hétfői sajtótájékoztatón elhangzott, a román drámaíró, rendező rendhagyó módon, de jellegzetes munkamódszerének megfelelően, alkotócsapatával és a színészekkel közösen fejlesztette ki az előadás szövegét. Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház főigazgató az intézmény és a társulat, valamint Gianina Cărbunariu ismeretségéről elmondta, két évvel ezelőtt Tóth Tünde, a teátrum színművésze állította színpadra Cărbunariu egyik magyarra fordított drámáját, A tigrist,
„A produkció azóta is nagy sikerrel fut, már túl van a harmincadik előadásán” – állapította meg Czvikker Katalin, hozzátéve, igazgatóként örül, hogy a váradi színházban új szöveg született Gianina Cărbunariunak és Boros Kinga fordító-dramaturgnak köszönhetően.
Gianina Cărbunariu (balról a második) kihangsúlyozta, hogy az ő előadásai hónapokkal a bemutató időpontja előtt elkezdett anyaggyűjtéssel kezdődnek
Fotó: Szigligeti Színház
Gianina Cărbunariu arról beszélt, hogy a repertoárszínházakban megszokott módszertől eltérően az ő előadásai nem előre megírt szöveg felolvasásával, hanem hónapokkal a bemutató időpontja előtt elkezdett anyaggyűjtéssel kezdődnek. A századfordulón élt Nopcsa Ferenc báró, a címben szereplő valós dinoszauruszfaj felfedezője rendkívül sokszínű egyéniség volt, tele fényekkel és árnyékokkal. „Szinte hihetetlen, hogy 56 év alatt hány életet élt le” – fogalmazott Cărbunariu, hozzátéve: épp ez az ellentmondásosság volt az, ami leginkább inspirálta őt az előadás megalkotásában. Elhangzott: a Nopcsáról rendelkezésre álló korabeli újságcikkek, monográfiák és saját írások nemcsak a szereplő, hanem az őt körülvevő változó világról is izgalmas képet adnak.
Méretes, kétdimenziós elemeket rendezett több síkba, így hozva létre a tér illúzióját – valahogy úgy, mint a 19. század végének és a 20. század elejének színházában ez szokás volt. Boros Kinga fordító-dramaturg azt hangsúlyozta, hogy bár a színpadon az ő fordításában elhangzó szöveg szerzője Gianina Cărbunariu, a kiindulási alapot mindig a levéltári és egyéb meglévő anyagok adták, és van olyan jelenet, ami teljes egészében a korabeli újságcikkek szövegeiből áll. A Szigligeti Színház képviselői fontosnak tartják kihangsúlyozni, hogy bár a Magyarosaurus Dacusban dinoszauruszok is vannak, nem gyerekelőadásról van szó, az alkotók szerint hozzávetőleg 15 éves koron felül válik érthetővé és élvezhetővé a nézők számára.
Fotó: Szigligeti Színház
Egyébként a magyarosaurus dacus törpe dinoszaurusz maradványait báró Nopcsa Ferenc fedezte fel a család birtokán, és írta le 1915-ben. A hüllő kis méretét a szakértők azzal magyarázzák, hogy a dinoszauruszok többségétől elzártan, egy szigeten fejlődött ki és élt, melyen a növényevő állatnak csak korlátázott mennyiségű élelem állt a rendelkezésére. A Szigligeti Színház bemutatójára február 3-án 19 órától kerül sor, 4-én 17 órától kezdődik a második előadás, amelyet közönségtalálkozó követ. Jegyek kaphatók a Szigligeti Színház jegypénztárában, illetve online, a szigligeti.biletmaster.ro oldalon.
Játsszák: Csatlós Lóránt, Dimény Levente, Fodor Réka, Firtos Edit, Gajai Ágnes, Hunyadi István, Kocsis Gyula, Kovács Enikő, Scurtu Dávid, Szabó Eduárd, Szotyori József, Tasnádi-Sáhy Noémi, Tóth Tünde, Tőtős Ádám, Trabalka Cecília
Írta és rendezte: Gianina Cărbunariu. Fordító és dramaturg: Boros Kinga. Díszlet- és jelmeztervező: Irina Moscu. Videó- és lighting design: Cristian Niculescu; zene: Trabalka Cecília. Nopcsa’s Band: Dimény Levente, Szotyori József, Trabalka Cecília. Rap: Szotyori József, színpadi mozgás: Dimény Levente. Ügyelő: Vajda Boglárka. Súgó: Tentea Katalin
A Hátszeg melletti geoparkba, a tervezett Erdélyi Dinoszaurusz Múzeumba kerül a magyarosaurus dacus nevű törpe dinoszaurusz élethű mása, amelyet egy őslényekre szakosodott kanadai szobrászművész készített el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Könyvbemutatóra hívják a közönséget március 23-án 18 órától a Kriza János Néprajzi Társaság kolozsvári székházába.
Hogyan hat a vizuális kommunikációra a mesterséges intelligencia (MI/AI)? Elveszi-e a reklámgrafikusok munkáját? Balázs Zoltán egyetemi adjunktussal, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) művészeti tanszékének vezetőjével jártuk körül a témát.
Elhunyt Halász Péter magyarországi néprajzkutató, a csángómagyarság kutatója, akinek csütörtökön nyílt meg életmű-kiállítása Csíkszeredában.
A millenniumi ünnepségek képzőművészeti jelentőségét és a nagybányai művésztelep megalakításának 130. évfordulóját mutatja be a Magyar Nemzeti Galériában nyílt két kamaratárlat
Az utóbbi évek egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb történelmi műtárgya, a 23 karátos aranyból készült „hősi sisak” szerepel az Artmark aukciósház március 31-i történelmi árverésének kínálatában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!