
Fotó: Agerpres
2010. augusztus 12., 09:412010. augusztus 12., 09:41
Másfél hónapon át egy magyar tánccsoport, a Nagyvárad Táncegyüttes is képviseli Romániát a május 1–október 31. között zajló sanghaji világkiállításon. „Egy hete vagyunk itt, és másfél hónapig maradunk a temesvári filharmónia zenészeivel, majd más együttesek váltanak fel minket” – magyarázta lapunknak Brugós Sándor, a Nagyvárad Táncegyüttes tánckarvezetője. A váradi táncosok változatos repertoárral képviselik Erdélyt és Romániát, főként erdélyi magyar, román és cigány táncokat mutatnak be, de moldvai táncokkal is fellépnek.
A 2010-es világkiállítás az első, amelyet egy fejlődő országban, Kínában szerveztek, Sanghaj pedig kitett magáért, hiszen egy új városrészt épített ki az expó számára, amelynek 5,28 négyzetkilométeres területén csaknem 200 nemzet mutatkozik be. „Lenyűgöző az egész, úgy tűnik, maga a világkiállításra kialakított városrész nagyobb, mint Nagyvárad. Egyelőre nem volt időnk Sanghaj más részeire ellátogatni, mert hatalmasak a távolságok, és zsúfolt a programunk” – mondta Brugós, akitől azt is megtudtuk, hogy a Nagyvárad Táncegyüttest két csoportra osztották, így a komolyzenét játszó temesváriakkal együtt három csoport lép fel felváltva 20 perces szünetekkel mindennap reggel 9-től este 10-ig. „Nagyon fárasztó, már csak a helyi klíma miatt is. Nagyon nagy a páratartalom, és kifogtuk a helyi kánikularekordot, néha alig van levegő. A kínai látogatóknak viszont nagyon tetszik a műsorunk, örülnek neki, amikor a műsor végén őket is megtáncoltatjuk egy kicsit” – részletezte a tánckarvezető. A Nagyvárad Táncegyüttes egyébként nyílt pályázaton nyerte el a lehetőséget a világkiállításra való kiutazásra, és Brugós tudomása szerint az övék az első magyar együttes, amely Erdélyt képviselheti.
Az idei világkiállítás fő témája az urbanizáció, hiszen a Föld népességének mintegy fele él nagyvárosokban, így egyre hangsúlyosabbá válik a nagyvárosok környezetkímélőbbé tétele. Így aligha lehetett volna jobb helyszínt találni az expónak, mint a 20 milliós Sanghaj. Az idei mottó: „Jobb város, jobb élet.” A szervező város minden nemzetnek biztosított standot, amely ezt kérte, néhány ország – köztük Románia – azonban saját tervezésű standot épített a helyszínen.
A hatalmas, almára emlékeztető, Greenopolis elnevezésű stand, kiállító- és konferenciateremmel, étteremmel, előadóteremmel várja az érdeklődőket. „Nem tudnám pontosan megmondani, de naponta több ezren fordulnak meg itt, a stand már július végén a kétmilliomodik látogatóját fogadta. Van egy történelmi részleg, amely az őskortól napjainkig mutatja be az ország történelmét, egy fényképkiállítás Románia jellegzetességeiről, az étteremben pedig sajátos ételeket szolgálnak fel a töltött káposztától és a puliszkától a csorbáig. Ez már így is több, mint amit sok más pavilon kínál, hiszen a legtöbb helyen élő előadásokat sem tartanak” – részletezte Brugós Sándor. A tánckarvezetőnek nincs tudomása arról, hogy utánuk kik utazhatnak ki Romániából a világkiállításra. „Ha jól tudom, a csíkszeredai Hargita-táncegyüttes is pályázott, de semmi biztosat nem tudok” – mondta Brugós.
Magyarország egyébként nem épített saját pavilont, csak a vendéglátók biztosította teret alakította át. A magyarok jelmondata idén: „Harmónia, kreativitás, vendégszeretet”, és a pavilon nagy népszerűségnek örvend, kedden fogadták a 3 333 333. látogatót.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.