
Fotó: Agerpres
2010. augusztus 12., 09:412010. augusztus 12., 09:41
Másfél hónapon át egy magyar tánccsoport, a Nagyvárad Táncegyüttes is képviseli Romániát a május 1–október 31. között zajló sanghaji világkiállításon. „Egy hete vagyunk itt, és másfél hónapig maradunk a temesvári filharmónia zenészeivel, majd más együttesek váltanak fel minket” – magyarázta lapunknak Brugós Sándor, a Nagyvárad Táncegyüttes tánckarvezetője. A váradi táncosok változatos repertoárral képviselik Erdélyt és Romániát, főként erdélyi magyar, román és cigány táncokat mutatnak be, de moldvai táncokkal is fellépnek.
A 2010-es világkiállítás az első, amelyet egy fejlődő országban, Kínában szerveztek, Sanghaj pedig kitett magáért, hiszen egy új városrészt épített ki az expó számára, amelynek 5,28 négyzetkilométeres területén csaknem 200 nemzet mutatkozik be. „Lenyűgöző az egész, úgy tűnik, maga a világkiállításra kialakított városrész nagyobb, mint Nagyvárad. Egyelőre nem volt időnk Sanghaj más részeire ellátogatni, mert hatalmasak a távolságok, és zsúfolt a programunk” – mondta Brugós, akitől azt is megtudtuk, hogy a Nagyvárad Táncegyüttest két csoportra osztották, így a komolyzenét játszó temesváriakkal együtt három csoport lép fel felváltva 20 perces szünetekkel mindennap reggel 9-től este 10-ig. „Nagyon fárasztó, már csak a helyi klíma miatt is. Nagyon nagy a páratartalom, és kifogtuk a helyi kánikularekordot, néha alig van levegő. A kínai látogatóknak viszont nagyon tetszik a műsorunk, örülnek neki, amikor a műsor végén őket is megtáncoltatjuk egy kicsit” – részletezte a tánckarvezető. A Nagyvárad Táncegyüttes egyébként nyílt pályázaton nyerte el a lehetőséget a világkiállításra való kiutazásra, és Brugós tudomása szerint az övék az első magyar együttes, amely Erdélyt képviselheti.
Az idei világkiállítás fő témája az urbanizáció, hiszen a Föld népességének mintegy fele él nagyvárosokban, így egyre hangsúlyosabbá válik a nagyvárosok környezetkímélőbbé tétele. Így aligha lehetett volna jobb helyszínt találni az expónak, mint a 20 milliós Sanghaj. Az idei mottó: „Jobb város, jobb élet.” A szervező város minden nemzetnek biztosított standot, amely ezt kérte, néhány ország – köztük Románia – azonban saját tervezésű standot épített a helyszínen.
A hatalmas, almára emlékeztető, Greenopolis elnevezésű stand, kiállító- és konferenciateremmel, étteremmel, előadóteremmel várja az érdeklődőket. „Nem tudnám pontosan megmondani, de naponta több ezren fordulnak meg itt, a stand már július végén a kétmilliomodik látogatóját fogadta. Van egy történelmi részleg, amely az őskortól napjainkig mutatja be az ország történelmét, egy fényképkiállítás Románia jellegzetességeiről, az étteremben pedig sajátos ételeket szolgálnak fel a töltött káposztától és a puliszkától a csorbáig. Ez már így is több, mint amit sok más pavilon kínál, hiszen a legtöbb helyen élő előadásokat sem tartanak” – részletezte Brugós Sándor. A tánckarvezetőnek nincs tudomása arról, hogy utánuk kik utazhatnak ki Romániából a világkiállításra. „Ha jól tudom, a csíkszeredai Hargita-táncegyüttes is pályázott, de semmi biztosat nem tudok” – mondta Brugós.
Magyarország egyébként nem épített saját pavilont, csak a vendéglátók biztosította teret alakította át. A magyarok jelmondata idén: „Harmónia, kreativitás, vendégszeretet”, és a pavilon nagy népszerűségnek örvend, kedden fogadták a 3 333 333. látogatót.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.