
Fotó: Agerpres
2010. augusztus 12., 09:412010. augusztus 12., 09:41
Másfél hónapon át egy magyar tánccsoport, a Nagyvárad Táncegyüttes is képviseli Romániát a május 1–október 31. között zajló sanghaji világkiállításon. „Egy hete vagyunk itt, és másfél hónapig maradunk a temesvári filharmónia zenészeivel, majd más együttesek váltanak fel minket” – magyarázta lapunknak Brugós Sándor, a Nagyvárad Táncegyüttes tánckarvezetője. A váradi táncosok változatos repertoárral képviselik Erdélyt és Romániát, főként erdélyi magyar, román és cigány táncokat mutatnak be, de moldvai táncokkal is fellépnek.
A 2010-es világkiállítás az első, amelyet egy fejlődő országban, Kínában szerveztek, Sanghaj pedig kitett magáért, hiszen egy új városrészt épített ki az expó számára, amelynek 5,28 négyzetkilométeres területén csaknem 200 nemzet mutatkozik be. „Lenyűgöző az egész, úgy tűnik, maga a világkiállításra kialakított városrész nagyobb, mint Nagyvárad. Egyelőre nem volt időnk Sanghaj más részeire ellátogatni, mert hatalmasak a távolságok, és zsúfolt a programunk” – mondta Brugós, akitől azt is megtudtuk, hogy a Nagyvárad Táncegyüttest két csoportra osztották, így a komolyzenét játszó temesváriakkal együtt három csoport lép fel felváltva 20 perces szünetekkel mindennap reggel 9-től este 10-ig. „Nagyon fárasztó, már csak a helyi klíma miatt is. Nagyon nagy a páratartalom, és kifogtuk a helyi kánikularekordot, néha alig van levegő. A kínai látogatóknak viszont nagyon tetszik a műsorunk, örülnek neki, amikor a műsor végén őket is megtáncoltatjuk egy kicsit” – részletezte a tánckarvezető. A Nagyvárad Táncegyüttes egyébként nyílt pályázaton nyerte el a lehetőséget a világkiállításra való kiutazásra, és Brugós tudomása szerint az övék az első magyar együttes, amely Erdélyt képviselheti.
Az idei világkiállítás fő témája az urbanizáció, hiszen a Föld népességének mintegy fele él nagyvárosokban, így egyre hangsúlyosabbá válik a nagyvárosok környezetkímélőbbé tétele. Így aligha lehetett volna jobb helyszínt találni az expónak, mint a 20 milliós Sanghaj. Az idei mottó: „Jobb város, jobb élet.” A szervező város minden nemzetnek biztosított standot, amely ezt kérte, néhány ország – köztük Románia – azonban saját tervezésű standot épített a helyszínen.
A hatalmas, almára emlékeztető, Greenopolis elnevezésű stand, kiállító- és konferenciateremmel, étteremmel, előadóteremmel várja az érdeklődőket. „Nem tudnám pontosan megmondani, de naponta több ezren fordulnak meg itt, a stand már július végén a kétmilliomodik látogatóját fogadta. Van egy történelmi részleg, amely az őskortól napjainkig mutatja be az ország történelmét, egy fényképkiállítás Románia jellegzetességeiről, az étteremben pedig sajátos ételeket szolgálnak fel a töltött káposztától és a puliszkától a csorbáig. Ez már így is több, mint amit sok más pavilon kínál, hiszen a legtöbb helyen élő előadásokat sem tartanak” – részletezte Brugós Sándor. A tánckarvezetőnek nincs tudomása arról, hogy utánuk kik utazhatnak ki Romániából a világkiállításra. „Ha jól tudom, a csíkszeredai Hargita-táncegyüttes is pályázott, de semmi biztosat nem tudok” – mondta Brugós.
Magyarország egyébként nem épített saját pavilont, csak a vendéglátók biztosította teret alakította át. A magyarok jelmondata idén: „Harmónia, kreativitás, vendégszeretet”, és a pavilon nagy népszerűségnek örvend, kedden fogadták a 3 333 333. látogatót.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.