
2010. április 16., 15:442010. április 16., 15:44
– E díjak odaítélésében valószínűleg nagy szerepe volt annak, hogy egyéni műsoraival bejárta a nagyvilágot, terjesztette a szép magyar szót. Hogyan sodródott az egyéni előadói pályára?
– Tévedés ne essék, én most is a vásárhelyi magyar társulat tagja vagyok. 1990-ben állítottam össze első egyéni csángóműsoromat, és ezt máig csaknem ezerszer adtam elő. Történelmi dokumentumokra felfűzött csángó balladákból és dalokból áll az egyórás műsor. Nem tudom megmondani, hogy miért éppen csángó előadást készítettem. Ám utána már sorban jöttek az 55–60 perces egyéni összeállítások – nyolc van belőlük.
– Cigányműsorral is a színpadra lépett. Általában a kisebbségekhez kapcsolódnak ezek az előadóestek?
– Nagyjából igen. Mindig a kisebbségi lét érdekelt. Természetesen szakértőket is bevontam ezek összeállításába, de én szerkesztettem, rendeztem az előadásaimat.
– Hol lépett fel egyszemélyes produkcióival?
– Leginkább falvakban, főleg a templomokban. A Kárpát-medencét széltében, hosszában bejártam. Talán a legkisebb falvak, ahol megfordultam a Maros megyei Székelybő, ahol 93-an élnek, vagy Mezőménes, ott 50 magyar ember lakik. Leginkább a papok hívtak meg a legeldugottabb településekre, s mindenhova szívesen mentem.
– A határon túl hol járt?
– Megfordultam az Egyesült Államokban, Európa nagyon sok országában, Magyarországon rengetegszer jártam, oda leginkább a könyvtárosok hívtak meg. Emlékezetes marad számomra, hogy az úgynevezett Viharsarokban, Szeged térségében, Magyarcsanádon egy idős bácsi azt mondta: én vagyok az első színésznő, akit élőben lát. Megható volt.
– A Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban mostanában milyen szerepei vannak?
– Nem próbálok új darabban. Utoljára a Macskajátékban voltam Giza, majd Ingmar Bergmann Dúl-fúl és elnémul című darabjában kaptam egy kicsi, de szép szerepet, én voltam Stella nővér. Ami mostanában rengeteg időmet lefoglalja az a Székely Színház Egyesület elnöki tisztsége. Hiúságból vállaltam ezt a számomra szokatlan szerepkört, ugyanis az elnökválasztási értekezleten nagyon sok társam engem talált a megfelelő személynek, és egy ilyen felkérésnek nem tudtam ellenállni.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.