2010. április 16., 15:442010. április 16., 15:44
– E díjak odaítélésében valószínűleg nagy szerepe volt annak, hogy egyéni műsoraival bejárta a nagyvilágot, terjesztette a szép magyar szót. Hogyan sodródott az egyéni előadói pályára?
– Tévedés ne essék, én most is a vásárhelyi magyar társulat tagja vagyok. 1990-ben állítottam össze első egyéni csángóműsoromat, és ezt máig csaknem ezerszer adtam elő. Történelmi dokumentumokra felfűzött csángó balladákból és dalokból áll az egyórás műsor. Nem tudom megmondani, hogy miért éppen csángó előadást készítettem. Ám utána már sorban jöttek az 55–60 perces egyéni összeállítások – nyolc van belőlük.
– Cigányműsorral is a színpadra lépett. Általában a kisebbségekhez kapcsolódnak ezek az előadóestek?
– Nagyjából igen. Mindig a kisebbségi lét érdekelt. Természetesen szakértőket is bevontam ezek összeállításába, de én szerkesztettem, rendeztem az előadásaimat.
– Hol lépett fel egyszemélyes produkcióival?
– Leginkább falvakban, főleg a templomokban. A Kárpát-medencét széltében, hosszában bejártam. Talán a legkisebb falvak, ahol megfordultam a Maros megyei Székelybő, ahol 93-an élnek, vagy Mezőménes, ott 50 magyar ember lakik. Leginkább a papok hívtak meg a legeldugottabb településekre, s mindenhova szívesen mentem.
– A határon túl hol járt?
– Megfordultam az Egyesült Államokban, Európa nagyon sok országában, Magyarországon rengetegszer jártam, oda leginkább a könyvtárosok hívtak meg. Emlékezetes marad számomra, hogy az úgynevezett Viharsarokban, Szeged térségében, Magyarcsanádon egy idős bácsi azt mondta: én vagyok az első színésznő, akit élőben lát. Megható volt.
– A Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban mostanában milyen szerepei vannak?
– Nem próbálok új darabban. Utoljára a Macskajátékban voltam Giza, majd Ingmar Bergmann Dúl-fúl és elnémul című darabjában kaptam egy kicsi, de szép szerepet, én voltam Stella nővér. Ami mostanában rengeteg időmet lefoglalja az a Székely Színház Egyesület elnöki tisztsége. Hiúságból vállaltam ezt a számomra szokatlan szerepkört, ugyanis az elnökválasztási értekezleten nagyon sok társam engem talált a megfelelő személynek, és egy ilyen felkérésnek nem tudtam ellenállni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok