2009. november 02., 01:002009. november 02., 01:00
A művész elsőként 1996-os vizsgafilmjét, a porral és kővel létrehozott Ikaroszt vetítette. Elmesélte, hogy nézett ki a stúdió, ahol az animációt készítette: elmondása szerint jobban hasonlított egy kőfejtőre, mint művészi munka helyszínére – a filmben a kő-Ikarosz kap szárnyra. Ezután megnézhettük a Z+, majd Viva nevű magyar zenei tévécsatornának készített, néhány másodperces klipeket – a tévéknél csatornaazonosítóknak nevezik ezt a műfajt. A rendező elmondta: bár rendelésre készültek ezek a rövid animációk, az alkotó szabadsága mégis korlátlan lehetett. \"Előálltam egyszerre nagyjából harminc szinopszissal, ebből válogattunk ki néhányat, amelyekből film készült\" – mesélte M. Tóth Géza, aki elmesélte, hogy ez a feszített munkatempó számára nem megerőltető. A közönség többször hangosan nevetett a vetítés közben: volt karácsonyfára akasztott öngyilkos télapó, hárfán heavy metalt játszó mennybe ment gitáros és sok groteszk figura. A filmek különböző technikákkal készültek, és M. Tóth Géza úgy véli, akkor lehet egy animációs filmes munkássága változatos, ha minden témához képes megtalálni a megfelelő anyagot és technológiát, legyen az rajzolt, bábokkal \"eljátszatott\" vagy akár teljes egészében digitális film.
A rendező komoly klasszikus műveltséggel rendelkezik, s ehhez hozzátartozik a komolyzenei művek beható ismerete. Bartók Béla A csodálatos mandarin című operájának 2006-os előadását helyben improvizált vetítéssel kísérte, a kotta alapján követve a muzsikát. A hangversenyt a Nemzeti Filharmonikus Zenekar adta elő, Kocsis Zoltán karmester vezetésével. A képek a zenészek háta mögé kifeszített vásznon pörögtek. Következő hasonló projektjénél, A kékszakállú herceg váránál már másképp gondolkodott: a vetítés a színpad állandó hátteréül szolgáló függönyön futott. M. Tóth Géza azt mondta, ha egy klasszikus zenei koncerten vetítővászon fogadja a közönséget, az megzavarodik: nem tudja, filmet lát majd, vagy koncertet hall. A lényeg pedig az lenne, hogy a képek hangszerként, szervesen illeszkedjenek a zenébe. A Maestro című alkotást a maga vezette Kedd Animációs Stúdió segítségével készítette a rendező. A 2007-es Oscar-díj-kiosztón jelöltként vehetett részt a filmes csapat a kakukkos óra fellépésre készülő művészének történetével. A film digitális technikával készült – M. Tóth Géza azt mondja, ez kizárólag gyakorlati megfontolásból alakult így, hiszen sem azelőtt, sem azóta nem szívesen dolgozik kizárólag számítógéppel. Elmesélte: a siker leginkább a hegymászáshoz hasonlít. \"A legtöbb hegymászóbaleset a lefelé vezető úton történik. Az emberek hajlamosak elfelejteni, hogy ahová felkapaszkodtak, onnan előbb-utóbb le is kell jönni, nem maradhatnak ott örökké – vallja a rendező. – Ezt a lefelé vezető utat kellett mindvégig szem előtt tartanom ahhoz, hogy ne érjen traumaként: a csillogó gáláról hazaérve a villamoson nem ismernek meg az emberek.\"
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok