2011. szeptember 21., 09:092011. szeptember 21., 09:09
Dramaturgiai kísérlettel készül a Kolozsvári Magyar Opera társulata az új évadban. Az október 6–27. között megrendezett Nemzetközi Liszt Ferenc Fesztivál keretében bemutatott Szentek és démonok műfajilag közel áll az operához, de mégis eltér attól – mutatott rá Selmeczi György rendező az opera tegnapi sajtótájékoztatóján. Mint mondta, az előadás alcíme Színpadi fantázia Liszt életéről és műveiről, és a fausti filozófiát egyezteti Liszt életművével, hiszen a zeneszerzőt mindig is érdekelte ez a problematika, ugyanakkor darabjaiban sajátos módon egyesítette a fausti és mefisztói dimenziókat. „Az előadás irodalmi alapanyagának köszönhetően – amelynek összegyűjtésében Egyed Emese segített – Faust olykor Petőfi, olykor Wesselényi nyelvén beszél. A Szentek és démonokban a 19. századi gondolatkört szerettem volna megjeleníteni modern eszközökkel” – magyarázta Selmeczi György. Hozzátette: az előadás nagy kihívást jelent a zenekar számára, emellett pedig a játék súlypontját négy önálló balettkompozíció alkotja majd.
A Kolozsvári Magyar Opera 2011/2012-es évadja a Csárdáskirálynő című operettel indul, a bemutatóra csütörtökön kerül sor. Szép Gyula, az intézmény igazgatója hangsúlyozta: tartalmas és gazdag évad áll mögöttük, a premiereknek és a külföldi előadásoknak köszönhetően a 2010–2011-es idény az egyik legjelentősebb időszak volt a társulat számára. „Habár idén kevesebb premierrel készülünk, úgy gondolom, ez az év sem lesz gyengébb az előzőnél, hiszen számos tavalyi bemutatót még nem sikerült teljes mértékben kijátszani” – mutatott rá Szép Gyula.Az igazgató emellett a craiovai operaház meghívását is kiemelte, a kolozsvári opera tagjai ugyanis társulatilag már évtizedek óta nem léptek fel a Kárpátokon túl.
Az idei évad második premierje Kálmán Imre Cirkuszhercegnője lesz Szabó Emese rendezésében, amely az igazgató elmondása szerint szintén régi adósság, hiszen az operett már 21 éve nem szerepel a repertoárban, hasonlóan Gaetano Donizetti Szerelmi bájitalához – Kürthy András viszi színre –, amelyet több mint fél évszázada nem játszott a kolozsvári társulat. Az eddigi évekhez hasonlóan idén is megrendezik a szilveszteri előadást.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.