
2011. október 03., 08:512011. október 03., 08:51
Schmitt Pál köztársasági elnök avatóbeszédében elmondta: gyakran idézik, hogy a művészet, a tehetség bármilyen körülmények között és bármikor utat tör magának. Mint hozzátette: ezt legtöbbször akkor jegyzik meg, ha se paripa, se pénz, se fegyver. Való igaz – hangsúlyozta az államfő –, hogy a tehetség falbontó erejű, de ez nem ok arra, hogy megelégedjünk a kevéssel, ne akarjunk szebbet és jobbat. A művészet maga az építkezés – mutatott rá. Izgalmas idők voltak, amikor a Zeneakadémia mint intézmény fölépítése Liszt lakásán elkezdődött 1875-ben. A köztársasági elnök bízik abban, hogy ez a szellemiség érvényesül a jelenben is, az oktatási központban a régi értékeket megőrző, de korszerű alma mater jött létre.
Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára levélben köszöntötte az avató-névadó ünnepet. A Zeneakadémián tanulók feladata, hogy a 200 éve született Liszt Ferenc tradícióját tovább éltessék. Szőcs Géza fontos és aktuális üzenetnek érzi, hogy az új oktatási központ Ligeti György nevét kapta, aki Dicsőszentmártonban született, Erdély fia, és a huszadik század végének meghatározó szellemi egyénisége volt, aki páratlan és korszakos – nemzetközi – jelentőségű kreativitásának alapjait itt sajátította el. A most birtokba vett Wesselényi utcai épület, valamint a Liszt Ferenc téri épület már folyó felújítása a Liszt Ferenc Zeneakadémiája, az európai felsőfokú zenei oktatás megújuló központja Budapesten elnevezésű projekt keretében zajlik több mint 11 milliárd forintból, amelyből 9,9 milliárd európai uniós támogatás. Ligeti György 1923. május 28-án született Dicsőszentmártonban, felsőfokú tanulmányait a kolozsvári Konzervatóriumban kezdte 1941-ben, majd a háború miatti szünet után, 1945-ben a budapesti Zeneakadémiára iratkozott be. Népzenei kutatómunkát végzett Erdélyben, 1950-től 1956-ig a Zeneművészeti Főiskolán zeneszerzést és ellenpontot tanított, 1956-ban külföldre távozott. A kölni rádió munkatársaként Karlheinz Stockhausennel dolgozott. 1973-tól haláláig, 2006. június 12-éig Hamburgban élt és tanított.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.