Hirdetés

Ligeti Györgyről nevezték el a központot

A dicsőszentmártoni születésű Ligeti Györgyről, a 20. századi zene egyik legnagyobb magyar egyéniségéről nevezték el a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (LFZE) új budapesti oktatási központját, amelynek felavatását szombaton, a zene világnapján tartották.

2011. október 03., 08:512011. október 03., 08:51

Schmitt Pál köztársasági elnök avatóbeszédében elmondta: gyakran idézik, hogy a művészet, a tehetség bármilyen körülmények között és bármikor utat tör magának. Mint hozzátette: ezt legtöbbször akkor jegyzik meg, ha se paripa, se pénz, se fegyver. Való igaz – hangsúlyozta az államfő –, hogy a tehetség falbontó erejű, de ez nem ok arra, hogy megelégedjünk a kevéssel, ne akarjunk szebbet és jobbat. A művészet maga az építkezés – mutatott rá. Izgalmas idők voltak, amikor a Zeneakadémia mint intézmény fölépítése Liszt lakásán elkezdődött 1875-ben. A köztársasági elnök bízik abban, hogy ez a szellemiség érvényesül a jelenben is, az oktatási központban a régi értékeket megőrző, de korszerű alma mater jött létre.

Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára levélben köszöntötte az avató-névadó ünnepet. A Zeneakadémián tanulók feladata, hogy a 200 éve született Liszt Ferenc tradícióját tovább éltessék. Szőcs Géza fontos és aktuális üzenetnek érzi, hogy az új oktatási központ Ligeti György nevét kapta, aki Dicsőszentmártonban született, Erdély fia, és a huszadik század végének meghatározó szellemi egyénisége volt, aki páratlan és korszakos – nemzetközi – jelentőségű kreativitásának alapjait itt sajátította el. A most birtokba vett Wesselényi utcai épület, valamint a Liszt Ferenc téri épület már folyó felújítása a Liszt Ferenc Zeneakadémiája, az európai felsőfokú zenei oktatás megújuló központja Budapesten elnevezésű projekt keretében zajlik több mint 11 milliárd forintból, amelyből 9,9 milliárd európai uniós támogatás. Ligeti György 1923. május 28-án született Dicsőszentmártonban, felsőfokú tanulmányait a kolozsvári Konzervatóriumban kezdte 1941-ben, majd a háború miatti szünet után, 1945-ben a budapesti Zeneakadémiára iratkozott be. Népzenei kutatómunkát végzett Erdélyben, 1950-től 1956-ig a Zeneművészeti Főiskolán zeneszerzést és ellenpontot tanított, 1956-ban külföldre távozott. A kölni rádió munkatársaként Karlheinz Stockhausennel dolgozott. 1973-tól haláláig, 2006. június 12-éig Hamburgban élt és tanított.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 01., hétfő

Lázár Ervin meséjéből készült előadást mutat be Mikuláskor a Nagyvárad Táncegyüttes

Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.

Lázár Ervin meséjéből készült előadást mutat be Mikuláskor a Nagyvárad Táncegyüttes
Hirdetés
2025. december 01., hétfő

A teljes Hunyadi-sorozat, több mint száz kortárs és klasszikus magyar film látható ingyen a Filmión

A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.

A teljes Hunyadi-sorozat, több mint száz kortárs és klasszikus magyar film látható ingyen a Filmión
2025. november 30., vasárnap

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film

Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film
2025. november 29., szombat

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)

Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)
Hirdetés
2025. november 27., csütörtök

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban

Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban
2025. november 27., csütörtök

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány

Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány
2025. november 26., szerda

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház
Hirdetés
2025. november 25., kedd

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát

Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát
2025. november 23., vasárnap

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”

Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”
2025. november 22., szombat

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron

Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron
Hirdetés
Hirdetés