2011. október 03., 08:512011. október 03., 08:51
Schmitt Pál köztársasági elnök avatóbeszédében elmondta: gyakran idézik, hogy a művészet, a tehetség bármilyen körülmények között és bármikor utat tör magának. Mint hozzátette: ezt legtöbbször akkor jegyzik meg, ha se paripa, se pénz, se fegyver. Való igaz – hangsúlyozta az államfő –, hogy a tehetség falbontó erejű, de ez nem ok arra, hogy megelégedjünk a kevéssel, ne akarjunk szebbet és jobbat. A művészet maga az építkezés – mutatott rá. Izgalmas idők voltak, amikor a Zeneakadémia mint intézmény fölépítése Liszt lakásán elkezdődött 1875-ben. A köztársasági elnök bízik abban, hogy ez a szellemiség érvényesül a jelenben is, az oktatási központban a régi értékeket megőrző, de korszerű alma mater jött létre.
Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára levélben köszöntötte az avató-névadó ünnepet. A Zeneakadémián tanulók feladata, hogy a 200 éve született Liszt Ferenc tradícióját tovább éltessék. Szőcs Géza fontos és aktuális üzenetnek érzi, hogy az új oktatási központ Ligeti György nevét kapta, aki Dicsőszentmártonban született, Erdély fia, és a huszadik század végének meghatározó szellemi egyénisége volt, aki páratlan és korszakos – nemzetközi – jelentőségű kreativitásának alapjait itt sajátította el. A most birtokba vett Wesselényi utcai épület, valamint a Liszt Ferenc téri épület már folyó felújítása a Liszt Ferenc Zeneakadémiája, az európai felsőfokú zenei oktatás megújuló központja Budapesten elnevezésű projekt keretében zajlik több mint 11 milliárd forintból, amelyből 9,9 milliárd európai uniós támogatás. Ligeti György 1923. május 28-án született Dicsőszentmártonban, felsőfokú tanulmányait a kolozsvári Konzervatóriumban kezdte 1941-ben, majd a háború miatti szünet után, 1945-ben a budapesti Zeneakadémiára iratkozott be. Népzenei kutatómunkát végzett Erdélyben, 1950-től 1956-ig a Zeneművészeti Főiskolán zeneszerzést és ellenpontot tanított, 1956-ban külföldre távozott. A kölni rádió munkatársaként Karlheinz Stockhausennel dolgozott. 1973-tól haláláig, 2006. június 12-éig Hamburgban élt és tanított.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok