
Nagy várakozás előzte meg a Kolozsvári Magyar Napok tegnap esti nagyszabású záróakkordjának szánt István, a király című rockoperát – a Zsuráfszky Zoltán rendezte, a budapesti Társulat által előadott produkció kosztümös nyilvános főpróbáját már szombaton este népes közönség tekintette meg a kincses város Főterén.
2013. augusztus 25., 17:032013. augusztus 25., 17:03
Szörényi Levente, a közkedvelt rockopera szerzője közönségtalálkozón beszélt Alföldi Róbert sok vitát kavaró István, a király-rendezéséről is. Mint mondta, számtalan ponton ő inspirálta az előadást, és ezt vállalja, úgy érzi azonban, hogy a rendező feláldozta a zenei minőséget a koncepció oltárán. A Kolozsvári Rádió által szervezett eseményen Szörényi utalt arra, hogy Alföldi mostani rendezése még túlságosan friss és képlékeny számára az elemzéshez. Amiben hiányérzete van, az az, hogy koncepciója érdekében feláldozta Alföldi a zenei minőséget, ami egy operában fontos. Nem gondolta végig körültekintően, ki milyen énekesi képességekkel rendelkezik – fejtette ki Szörényi Levente.
A zeneszerző a péntek esti közönségtalálkozón felidézte, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékokon augusztus 17-én, 18-án és 20-án bemutatott István, a király próbáin sem ő, sem a szövegíró Bródy János nem járt, mindketten az első előadáson látták először. \"Nem is óhajtom analizálni ezt a koncepciót, még annyira sem, hogy tetszik vagy nem tetszik, mert ez nem így működik. A darab eredetileg megálmodott háttértörténete ugyanolyan kegyetlen, mint amilyet Alföldi megrendezett. Neki a próza volt a fontos, tehát gyakorlatilag beáldozta a zenei világot az ő próza felől megközelített koncepciójába, ugyanakkor a zenekar bizonyos részeket dupla tempóban játszik, érthetetlenül, de én tudom, hogy az illető énekesnek nincs elég levegője, hogy eljusson a végéig, erre ezért van szükség. Ezen lehetett volna javítani, de mivel nem kerültünk a tűz közelébe, már csak a végeredményt konstatáltuk. Ezt sajnálom\" – fogalmazott.
Szörényi felidézte, hogy miután Alföldi annak idején ügynökségüktől felkérést kapott a darab megrendezésére, ő két évig vacillált azon, nekiálljon-e a munkának. \"A mű a rendezési elképzelés miatt túlontúl is a fókuszba került, egyfajta hisztéria van körülötte. Ezen nem azt értem, hogy nem szeretik, hanem valamiféle szennyhullám tör elő az emberekből, ez abszolút tetten érhető az interneten. Mindenki buzi és szabadkőműves, én is az vagyok. Van aki azt írja, Alföldi a pénzért csinálta, más szerint a sikerért. És az bűn, a siker?\" – fogalmazott.
A zenész megjegyezte: valahol olvasta, hogy az István, a király mint mű, megkarcolhatatlan. \"Lehet rajta kísérletezni, de ledobja magáról. Egyetértek vele\". Szörényi Levente arról is beszélt, hogy a darab üzenete nem változott a 30 évvel ezelőtti korhoz képest. Mint mondta, az üzenet összeáll a műben. \"Azt akartam elérni vele, hogy gondolkozzunk, és próbáljunk meg kiegyezni egymással, legalább alapvető minimumokban. Nemcsak a politikáról beszélek, mert az reménytelen dolog, hanem mi emberek a hétköznapi életben próbáljunk meg olyan kapcsolatokat erősíteni egymással, hogy elviselhető legyen az életünk. Az István egy konfliktusos darab. Senki nem vette észre, hogy a darab utolsó nagy himnikus dala, a Felkelt a napunk valójában egy gúnydal, ki van csavarva. Úgy írtam, hogy a lelki szemeim előtt lebegett a pillanat, amikor piros nyakkendőben masírozunk a Hősök terén és integetünk Rákosi pajtásnak. Kicsit idegesített, hogy ezt nem vették észre\" – mondta Szörényi Levente.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
szóljon hozzá!