
Számos erdélyi teátrum invitálta a kulisszák mögé közönségét csütörtökön, a színház világnapja alkalmából. A Kolozsvári Állami Magyar Színházban többek között az érdeklődők megtudhatták, hogy noha a súgólyuk még létezik, előadásaikon már nem vesznek igénybe súgót.
2014. március 27., 20:092014. március 27., 20:09
A kulisszalátogatásra érkezőket a színház bejáratánál várták a színészek, ottjártunkkor épp Farkas Loránd színművész vezette körbe a kíváncsi nézőket. A labirintusszerű, szövevényes folyósokon át vezető színházi túra első állomása a nagyszínpad volt, ahol épp a Györgyjakab Enikő színművész vezette mozgásworkshop zajlott gyerekek részvételével. Itt az ügyelő korszerű berendezésekkel felszerelt kis fülkéje volt az egyik legérdekesebb látvány.
Farkas Loránd elárulta: nagytakarításra csak nyaranta kerül sor, ugyanis olyan hatalmas területe van a színháznak, hogy a teljes portalanításra csak nyáron, az évadok közötti szünetben van mód. Ami a nézőtérről nem látható, hogy a színpad két oldalán lépcsők vezetnek fel a világítást biztosító reflektorokhoz, az előadások világítója egy keskeny hídon állva, a reflektorok ereje miatt 55 fokos melegben végzi munkáját.
A színpadi tér magassága mintegy 26-28 méter, fent láthatók a díszletek mozgatására alkalmas zsinegek, amelyek 350 kilogramm súlyt is elbírnak. A nézők ugyanakkor megtekinthették az öltözőket is. Farkas Loránd elmondta: az előadások előtt a színészeknek előre kikészítik az előadásra szánt ruhákat. Mint hozzáfűzte: Kolozsváron „elkényeztetik őket”, hiszen nem minden színháznál van ez így. Az érdeklődők a díszletraktárt is szemügyre vehették, ahol megtudhatták azt is, hogy legalább öt órát igényel a díszletek felszerelése egy-egy előadás előtt.
Brojboiu tündérvölgye
A színház „titkainak” bemutatása után a teátrum büféjében került sor Carmencita Brojboiu díszletetvező Getting real című kiállításának megnyitójára. Az érdeklődőket Visky András igazgatóhelyettes köszöntötte, aki elmondta: a tárlat a hagyományostól eltérő nézőpontból mutatja be, hogyan készülnek az előadásokhoz használt díszletek. A tárlatot méltató Bogdán Zsolt színművész „különleges tündérvölgynek” nevezte a Carmencita Brojboiu díszletei által megteremtett világot.
Maga Brojboiu arról értekezett, hogy elsősorban kedvcsinálóként akart minél többet megmutatni abból, hogy hogyan készülnek a színházi díszletek. „Azt szeretném, ha a nézők betekintést nyernének a díszletetvezői munkába, ami egyébként egy gyönyörű szakma” – fogalmazott a művész. A kolozsvári teátrum egyébként már szerdán elkezdte rendhagyó világnapi programjait. Délelőtt olyan korábbi, mára már legendás előadásokat vetítettek le a színház büféjében, amelyek annak idején nagy sikert arattak, de már nem szerepelnek a repertoárban.
Ismét meg lehetett tekinteni Tompa Gábor, a teátrum igazgatójának két Ionesco-rendezését, A kopasz énekesnőt és a Jacques vagy a behódolást, a Keresztes Attila által rendezett Kövekkel a zsebében című Marie Jones-darabot, amelyet csaknem tíz éven át játszott sikerrel a társulat, illetve az Elie Malka rendezte Jákobi és Lájdentál Hanoch Levin-művet. A tavalyi évhez hasonlóan a társulat tagjai ismét „színházi vacsorát” főztek és szolgáltak fel a világnap előestéjén a VIA étteremben azoknak a szerencséseknek, akik még időben helyet foglaltak az eseményre.
Kölcsönözhető jelmezek
Nemcsak a kolozsvári, de szinte az összes erdélyi és partiumi magyar teátrum rendhagyó eseményeket szervezett a világnap alkalmából. Sepsiszentgyörgyön például az egész város a színházat ünnepelte egy teljes napon át. Az idei esztendőre meghirdetett A játék éve című programsorozatba illeszkedve csütörtökön az összes helyi társulat rendhagyó eseményeket szervezett.
A helyi iskolák diákjainak már szerdán jelmezbe öltözött biciklis színészek vitték hírét a csütörtökön esedékes világnapnak, másnap délelőtt pedig ugyancsak az iskolákban tolmácsolták az idei világnapi üzenetet, amelyet ebben az évben Brett Bailey dél-afrikai drámaíró fogalmazott meg.
Érdekes színfoltja volt a városban zajló eseményeknek a jelmezes-biciklis felvonulás, amelybe a helyi színészek mellett bárki bekapcsolódhatott, aki – személyi igazolványa felmutatása ellenében – jelmezt kölcsönzött a Tamási Áron Színház raktárából. A sepsiszentgyörgyi programsorozat a tervek szerint csütörtökön lapzártánk után a Cimborák Bábszínház éjszakai előadásával végződött. A társulat a Mátyás királlyá koronázása című produkciójával lépett fel tíz óra után a polgármesteri hivatal udvarán.
A világnapi üzenetet egyébként valamennyi színházban felolvasták a közönségnek a csütörtök esti előadásokat megelőzően. „Ahol emberi közösség van, ott megjelenik az Előadás elfojthatatlan Szelleme.
Kis falvakban a fák tövében, a nagyvárosok rafinált színpadán, az iskola előcsarnokában, mezőn, templomban, nyomortelepen, köztéren, szabadidőközpontban és belvárosi alagsorban gyűlnek össze az emberek, hogy elmerüljenek abban a tiszavirág-életű színházi világban, amelyet teljes létünkkel, lélegzetünkkel és hangunkkal teremtünk meg, hogy kifejezzük emberi mivoltunk bonyolultságát, sokféleségét, sebezhetőségét” – olvasták Brett Bailey gondolatait a világ ezer és ezer színházában a helyi közönség anyanyelvén.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!