
Fotó: Iochom Zsolt
Sántha Attila költő és Szabó Attila televíziós riporter vehette át Csíkszeredában a Bálint András-emlékdíjat pénteken a Székelyföld Galériában.
2015. december 20., 14:262015. december 20., 14:26
Húsz éve már, hogy minden év decemberében a csíkszeredai székhelyű Bálint András Alapítvány emlékdíjjal tünteti ki azokat a székelyföldi vagy onnan elszármazott írókat, költőket, szerkesztőket, akik tehetséggel, felelősséggel, példaszerű tartással és elkötelezettséggel szolgálják és képviselik a régió magyarságának érdekeit.
A díjat a Hargita napilap egykori szerkesztője, publicistája, a Sóvidékről származó Bálint András (1943–1994) emlékére alapították. Két évtizede, hogy évről évre jutalmazzák a szólásszabadság napszámosait – fogalmazott a díjátadón Farkas Antal szerkesztő-operatőr.
Az emlékplakettet, oklevelet, ajándékot és a pénzjutalmat mindig Bálintné Kiss Jolán, Bálint András özvegye adta át a kitüntetetteknek. Sajnos az idei, 21. díjátadón már nem lehetett jelen, alig egy hónapja, hogy végső búcsút vettek tőle. A jelenlévők egy perces néma csenddel emlékeztek rá.
A Székelyföld-díjas Sántha Attilát Molnár Vilmos méltatta. Sántha Attila Kézdivásárhelyen született 1968-ban, a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar-angol szakos tanári oklevelet, majd a Szegedi Egyetemen folytatott doktori tanulmányokat. Ezidáig hat kötete látott napvilágot. Verset, esszét, irodalomtudományi írásokat egyaránt közöl. A Csíki Székely Krónikával 1999 óta foglalkozik.
„Jeles költő, szótárkészítő, aki egy egész kutatócsoport munkáját végzi egyedül, akit neveztek már a transzközép irodalom főideológusának is. Mostanában a székely őstörténethez kapcsolódóan publikál igen alapos tanulmányokat, munkásságáért méltán érdemli meg a Bálint András-emlékdíjat\" – hangsúlyozta a laudátor.
Szabó Attila 1978-ban Marosvásárhelyen született, filmes szakemberként, rendezőként dolgozik, számos dokumentumfilm készítője. Legújabb, nagy hatású és több helyen vetített alkotásában is, a Méregzöld mesék című filmben rávilágít a székelyföldi illegális erdőkitermelés legdurvább pillanataira.
„E Bálint András-emlékdíj ennek a filmnek az elismerése, ugyanakkor annak is, ahogyan a díjazott gyöngéd és költői is tud lenni. Az első és utolsó hó című írásában, a globális felmelegedésről ír két és fél éves kisfia, Atipati történetén keresztül. Kedvesen, olvasmányosan, írása szép és igaz, kerek és tartalmas, közérthető és gondolatébresztő. Tehát, Szabó Attila mindenképp rászolgált a Bálint András-emlékdíjra” – mondta méltatásában Farkas Antal.
Sántha Attila úgy vélte, hogy a díj munkájának közösségi megerősítése, Szabó Attila számára pedig egy visszajelzés: amit tesz, azt jól csinálja, és folytatnia kell a munkát.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!