
2009. június 05., 11:242009. június 05., 11:24
Brown pedig épp az erre irányuló igényt igyekszik kiszolgálni műveivel – hogy irodalmilag és történelmileg mennyire nívós, illetve hiteles sztorikkal, az más kérdés, a lényeg úgyis az, hogy világszerte milliók bolondulnak érte. A Da Vinci-kód sikere után pedig még azok is kíváncsiak többi művére, akik addig nem is hallottak róla.
A könnyen megfilmesíthető, akciókra és tudományosan hangzó okfejtésekre, titokzatos múltbéli társaságokra épülő történeteket Hollywood mindig hálásan fogadja, ezért csak idő kérdése volt, hogy másik, szintén Robert Langdon szimbológus professzort szerepeltető története, az Angyalok és démonok mikor kerül a mozikba.
A recept ebben – A Da Vinci-kódnál egyébként három évvel korábban született – történetben is ugyanaz, mint a későbbi, de közismertebb műben: a főszereplőnek olyan rejtélyt kell megoldania, amelynek szálai a messzi múltba vezetnek, nyomozásai során pedig számos művészettörténeti információt zúdít a nézőre – csak az eddigi értelmezéstől némiképp eltérő formában.
Az Angyalok és démonokban Langdonnak a Vatikánt kell megmentenie egy középkorban alakult földalatti szervezet, az illuminátusok támadásától. E szervezet tulajdonképpen a szabadkőművesekkel rokonítható, céljuk a tudomány, illetve a tudomány vívmányainak terjesztése, az egyház fejlődést gátoló dogmáinak lerombolása.
| Angels and Demons, amerikai thriller, 140 perc, 2008. Rendezte: Ron Howard. Szereplők: Tom Hanks, Ayelet Zurer, Ewan McGregor, Stellan Skarsgard. Írta: Akiva Goldsman. Kép: Salvatore Totino. Értékelés az 1–5-ös skálán: 2 |
Ennek érdekében semmi sem túl drága a számukra, az évszázadok során tudósok, művészek egész sora tevékenykedett annak érdekében, hogy aláássa az egyház uralmát. (Már persze a történet szerint). Az illuminátusok attól sem riadtak vissza, hogy beépüljenek az egyházba, így belülről bomlasszák az intézményt.
Az Angyalok és démonokban épp akkor csapnak le rá, amikor az a legsebezhetőbb: a pápa hirtelen meghal, a bíborosi konklávé éppen összeül a következő egyházfő megválasztására, a sede vacante időszakában pedig a pápai kamarás kezébe kerül a hatalom. Ekkor derül ki, hogy nyoma veszett négy, a pápai cím elnyerésére esélyes bíborosnak, valamint a svájci CERN laboratóriumából egy kis adag antianyagnak.
Mindkettő az illuminátusok műve, akik különböző misztikus rituálék során a főpapok kivégzésére, illetve az antianyag segítségével a Vatikán megsemmisítésére készülnek. A megoldás kulcsa a neves barokk szobrász és építész, Bernini alkotásaiban rejlik, aki – mint kiderül – maga is illuminátus volt…
Az alapkonfliktus tehát még átlagos műveltséggel nézve is meglehetősen tudománytalan ostobaságok halmazából áll, de ez vélhetően mindegy is, hiszen a tudomány és a misztikum harcát bemutató sztori célközönsége nem egyetemi történész- és fizikusprofesszorokból áll. A lényeg, hogy évszázados titkokról lebben le a lepel, közben számos gyilkosság történik, a nyomozás során pedig a néző betekintést nyerhet a Vatikán – vélt – titkaiba.
A Dan Brown-jelenség vélhetően nem is emelkedett volna ki az átlagos, középszerű kalandregények köréből, ha a Vatikán nem emeli föl a szavát ellene. A Da Vinci-kód elítélésével, illetve azzal, hogy az Angyalok és démonok stábja nem forgathatott a római templomokban, akkora reklámot csapott a történeteknek, hogy most már bizonyosan azok is elolvassák vagy megnézik, akiket amúgy eddig nem is érdekelt Brown „életműve”.
Ami – mint a fentiekből is kitűnik – népszerű összetevőkből tákolt fércművek sora, így a belőlük készült filmek sem lehetnek sokkal nívósabbak. Így van ez az Angyalok és démonokkal is, amely egyszeri megtekintés után felejthető alkotás – az egyetlen említésre méltó elem Ewan McGregor játéka, aki a pápa kamarásának, a sztori titokzatos szürke eminenciásának szerepében sem tud lesüllyedni a film színvonalára.
De azért ha valaki a Szent Péter térre és Bernini alkotásaira kíváncsi, mégiscsak jobban teszi, ha a mozibelépő megvásárlása helyett inkább jegyet vált egy Rómába tartó fapados járatra.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.