Hirdetés

Közelkép: tudomány és misztikum harca

Borítékolható volt, hogy A Da Vinci-kód elsöprő sikere után a filmipar ráveti majd magát a szerző, Dan Brown egyéb regényeire is, hiszen a történelmi és kultúrtörténeti rejtélyek útvesztőjében veszélyes kalandok közepette bolyongó főhősökről szóló történetek amúgy is jó pár évszázada izgatják az emberek fantáziáját.

Balogh Levente

2009. június 05., 11:242009. június 05., 11:24

Brown pedig épp az erre irányuló igényt igyekszik kiszolgálni műveivel – hogy irodalmilag és történelmileg mennyire nívós, illetve hiteles sztorikkal, az más kérdés, a lényeg úgyis az, hogy világszerte milliók bolondulnak érte. A Da Vinci-kód sikere után pedig még azok is kíváncsiak többi művére, akik addig nem is hallottak róla.

A könnyen megfilmesíthető, akciókra és tudományosan hangzó okfejtésekre, titokzatos múltbéli társaságokra épülő történeteket Hollywood mindig hálásan fogadja, ezért csak idő kérdése volt, hogy másik, szintén Robert Langdon szimbológus professzort szerepeltető története, az Angyalok és démonok mikor kerül a mozikba.

A recept ebben – A Da Vinci-kódnál egyébként három évvel korábban született – történetben is ugyanaz, mint a későbbi, de közismertebb műben: a főszereplőnek olyan rejtélyt kell megoldania, amelynek szálai a messzi múltba vezetnek, nyomozásai során pedig számos művészettörténeti információt zúdít a nézőre – csak az eddigi értelmezéstől némiképp eltérő formában.

Az Angyalok és démonokban Langdonnak a Vatikánt kell megmentenie egy középkorban alakult földalatti szervezet, az illuminátusok támadásától. E szervezet tulajdonképpen a szabadkőművesekkel rokonítható, céljuk a tudomány, illetve a tudomány vívmányainak terjesztése, az egyház fejlődést gátoló dogmáinak lerombolása.

Angyalok és démonok

Angels and Demons, amerikai thriller, 140 perc, 2008.

Rendezte: Ron Howard.

Szereplők: Tom Hanks, Ayelet Zurer, Ewan McGregor, Stellan Skarsgard.

Írta: Akiva Goldsman.

Kép: Salvatore Totino.

Értékelés az 1–5-ös skálán: 2

Ennek érdekében semmi sem túl drága a számukra, az évszázadok során tudósok, művészek egész sora tevékenykedett annak érdekében, hogy aláássa az egyház uralmát. (Már persze a történet szerint). Az illuminátusok attól sem riadtak vissza, hogy beépüljenek az egyházba, így belülről bomlasszák az intézményt.

Az Angyalok és démonokban épp akkor csapnak le rá, amikor az a legsebezhetőbb: a pápa hirtelen meghal, a bíborosi konklávé éppen összeül a következő egyházfő megválasztására, a sede vacante időszakában pedig a pápai kamarás kezébe kerül a hatalom. Ekkor derül ki, hogy nyoma veszett négy, a pápai cím elnyerésére esélyes bíborosnak, valamint a svájci CERN laboratóriumából egy kis adag antianyagnak.

Mindkettő az illuminátusok műve, akik különböző misztikus rituálék során a főpapok kivégzésére, illetve az antianyag segítségével a Vatikán megsemmisítésére készülnek. A megoldás kulcsa a neves barokk szobrász és építész, Bernini alkotásaiban rejlik, aki – mint kiderül – maga is illuminátus volt…

Az alapkonfliktus tehát még átlagos műveltséggel nézve is meglehetősen tudománytalan ostobaságok halmazából áll, de ez vélhetően mindegy is, hiszen a tudomány és a misztikum harcát bemutató sztori célközönsége nem egyetemi történész- és fizikusprofesszorokból áll. A lényeg, hogy évszázados titkokról lebben le a lepel, közben számos gyilkosság történik, a nyomozás során pedig a néző betekintést nyerhet a Vatikán – vélt – titkaiba.

A Dan Brown-jelenség vélhetően nem is emelkedett volna ki az átlagos, középszerű kalandregények köréből, ha a Vatikán nem emeli föl a szavát ellene. A Da Vinci-kód elítélésével, illetve azzal, hogy az Angyalok és démonok stábja nem forgathatott a római templomokban, akkora reklámot csapott a történeteknek, hogy most már bizonyosan azok is elolvassák vagy megnézik, akiket amúgy eddig nem is érdekelt Brown „életműve”.

Ami – mint a fentiekből is kitűnik – népszerű összetevőkből tákolt fércművek sora, így a belőlük készült filmek sem lehetnek sokkal nívósabbak. Így van ez az Angyalok és démonokkal is, amely egyszeri megtekintés után felejthető alkotás – az egyetlen említésre méltó elem Ewan McGregor játéka, aki a pápa kamarásának, a sztori titokzatos szürke eminenciásának szerepében sem tud lesüllyedni a film színvonalára.

De azért ha valaki a Szent Péter térre és Bernini alkotásaira kíváncsi, mégiscsak jobban teszi, ha a mozibelépő megvásárlása helyett inkább jegyet vált egy Rómába tartó fapados járatra.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 26., szerda

Bábszínház felnőtteknek is: újdonságokkal rukkol elő a jubiláló WonderPuck fesztivál

Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.

Bábszínház felnőtteknek is: újdonságokkal rukkol elő a jubiláló WonderPuck fesztivál
Hirdetés
2026. augusztus 26., szerda

Picasso vendégségben: Temesváron nyílik kiállítás a kubizmus atyjának műveiből

A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.

Picasso vendégségben: Temesváron nyílik kiállítás a kubizmus atyjának műveiből
2026. augusztus 26., szerda

Elhunyt Nádas Péter

Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.

Elhunyt Nádas Péter
Elhunyt Nádas Péter
2026. augusztus 26., szerda

Elhunyt Nádas Péter

2026. augusztus 23., vasárnap

Kalotaszegi népművészeket is díjaztak Budapesten

Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.

Kalotaszegi népművészeket is díjaztak Budapesten
Hirdetés
2026. augusztus 06., csütörtök

„Az ember megpróbálja a maga képére formálni a világ egy kis darabját”. Beszélgetés Szabó Zsolttal (2.)

A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.

„Az ember megpróbálja a maga képére formálni a világ egy kis darabját”. Beszélgetés Szabó Zsolttal (2.)
2026. augusztus 05., szerda

„Amíg hasznos munkát tudok végezni, addig csinálom” – Interjú a 80 éves Szabó Zsolttal, a Kolozsvár Társaság elnökével (1.)

Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.

„Amíg hasznos munkát tudok végezni, addig csinálom” – Interjú a 80 éves Szabó Zsolttal, a Kolozsvár Társaság elnökével (1.)
2026. augusztus 04., kedd

Aradi színházi ősbemutató is látható lesz a békéscsabai nemzetközi fesztiválon

Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.

Aradi színházi ősbemutató is látható lesz a békéscsabai nemzetközi fesztiválon
Hirdetés
2026. július 30., csütörtök

A Krónika egykori fotósa emlékére nyílik kiállítás

Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.

A Krónika egykori fotósa emlékére nyílik kiállítás
2026. július 21., kedd

Kulturális központként nyílik meg a nagyközönség előtt a több mint százéves, felújított víztorony

Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.

Kulturális központként nyílik meg a nagyközönség előtt a több mint százéves, felújított víztorony
2026. július 18., szombat

Közös örökségmentésre hívják a sarmaságiakat

A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.

Közös örökségmentésre hívják a sarmaságiakat
Hirdetés
Hirdetés