2009. április 28., 10:042009. április 28., 10:04
A mikiegeres stúdió új mozijának főszereplője ezúttal Volt, a szuperkutya, aki különleges képességeinek köszönhetően kis gazdija, Penny oldalán száll szembe a gonosz erőivel. Legalábbis ő ezt hiszi magáról – kiderül ugyanis, hogy valójában filmszereplő, akit kölyökkorától kezdve a stúdió nevel, és burokban tartják: a külvilággal sohasem kerülhet kapcsolatba, így aztán fogalma sincs róla, hogy minden lépését kamerák, ezeken keresztül pedig nézők milliói lesik hétről hétre. Az idillnek akkor szakad vége, amikor egy baleset folytán Volt kiszakad megszokott környezetéből, és Hollywoodból New Yorkba kerül, ahol egy kivert házimacska, Mici, valamint egy tévéfüggő, hiperagresszív aranyhörcsög, T-Rex segítségével próbál meg visszatalálni saját közegébe.
| Bolt. Amerikai animációs film, 96 perc, 2008 Rendezte: Chris Williams, Byron Howard. Írta: Chris Williams. Zene: John Powell. Értékelés az 1–5-ös skálán: 3. |
Az alaptörténet nem véletlenül hangzik ismerősen: az életét tudtán kívül tévékamerák kereszttüzében élő főhős motívuma a Jim Carrey főszereplésével készült Truman Show-ból származik, aktualitását pedig az immár nálunk is évek óta futó valóságshow-k biztosítják.
Persze a Volt (akinek amúgy eredeti neve Bolt, ám az ötletes magyar fordítás úgy igazította a hazai fülekhez a nevet, hogy az eredeti hangzását megőrizve a villámcsapás angol megnevezésére való utalást is tartalmazza) nem akar olyan mélységeket, társadalmi jelenségeket és az egyén kötöttségekből való kitörési kísérleteit megmutatni, mint a Truman Show.
Egyszerű gyerekfilm, amely sallangmentesen, a bevált megoldásokkal, szimpatikus állathősökkel és rengeteg poénnal operálva kívánja szórakoztatni célközönségét, amely valahová a 3–12 éves korosztály közé lőhető be. Ennek megfelelően Volt hazaútja során kevés, a szó szoros értelmében vett, a mai animációs filmek zömében megszokott akciót láthatunk, ehelyett rengeteg vicces kalandot él át, amelyek során a steril környezetben szocializálódott bumfordi farkaskutyakölyök megtanul önmaga lenni, és képzelt szuperképességek nélkül is boldogulni a világban.
Az animációs filmekben már megszokott módon számos jól eltalált karakterrel találkozunk, a legütősebb azonban mind közül a dühöngő T-Rex, aki kicsiny műanyag gömbjéből csak néha kimozdulva teszi ártalmatlanná mindazokat, akik rajongása tárgya, Volt útjába akarnak állni a hazaút során.
A történet nem bonyolult, nem is hat igazán az újdonság erejével, nincsenek benne látványos robbanások és torz figurák: egyszóval igazi Disney-iparosmunka, amelyet bármelyik szülő nyugodt szívvel levetíthet csemetéjének. A gyerekek garantáltan élvezni fogják. Kivéve, ha Cartoon Network vagy Nickelodeon kaliberű rajzfilmekhez szoktak, akkor ugyanis fennáll a veszélye, hogy meglehetősen ódivatúnak és unalmasnak találják majd.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.