
2009. szeptember 23., 09:262009. szeptember 23., 09:26
Az egyik legnagyobb úttörő ebben a műfajban a Disney, amely most újabb „vegyes” gyerekfilmmel állt elő: a G-Force – Rágcsávókban számítógép-animált tengerimalacokat küldenek az emberek világába, hogy megmentsék őket a pusztulástól.
És hogy hogyan lesznek házikedvenc rágcsálókból kommandósok? Nos, természetesen egy titkos amerikai kormányprogram keretében, amely az állati intelligencia fejlesztésével próbál hatékony ügynököket képezni a titkosszolgálatok számára. Ehhez bonyolult számítógépes technológia áll rendelkezésre, amely lehetővé teszi az emberi kommunikációt a programban részt vevő tengerimalacokkal, vakondokkal, legyekkel és csótányokkal.
A kis csapat a siker kapujában áll, hiszen esélyt kapnak arra, hogy igazi FBI-ügynökökké avassák őket. Ehhez azonban bizonyítaniuk kell. El is határozzák, hogy magánakció keretében titkos információkat szereznek egy gyanús milliomos szándékairól, aki az egész világot behálózó, elektronikus háztartási gépeket gyártó cégén keresztül rejtélyes akcióra készül. A próba azonban kudarcba fullad, a csapatot feloszlatják, a tagok egy kisállat-kereskedésbe kerülnek. A nulláról kezdve kell bebizonyítaniuk, hogy méltóak a szövetségi ügynöki jelvényre.
| G-Force. Amerikai animációs vígjáték, 2009, 90 perc. Rendezte: Hoyt Yeatman. Szinkronhangok: Nicolas Cage, Tracy Morgan, Dee Bradley Baker, Penélope Cruz, Steve Buscemi, Zack Galifianakis. Írta: Tim Firth, Hoyt Yeatman. Zene: Trevor Rabin. Értékelés az 1–5-ös skálán: 3 |
A G-Force – Rágcsávók sztorija első hallásra nem rejt sok újdonságot magában, tulajdonképpen sablonos történet, amelyről a néző már az első pillanattól kezdve tudja, hogy a hepiend kötelező, hiszen Disney-filmről van szó. Mégis, a nem túl nagy várakozással beülő nézőt egy idő után magával ragadja a sztori, amely az önmagát károsan komolyan vevő Mission Impossible-jellegű szuperkém-zsáner kitűnő paródiája.
A professzionálisan képzett tengerimalacok, a számítógépzseni vakond és a bekamerázott piaci légy ugyanúgy küzdősportelemek és hiperfejlett műszaki kütyük segítségével kerekednek felül a problémákon, mint Tom Cruise és társai a mozitrilógiában – csak éppen sokkal emberközelibb a történet, annak ellenére, hogy a főszerepekben nem ügyeletes szívtiprókat és igéző idomú dívákat láthatunk, hanem számítógép által életre keltett hobbiállatokat.
A történet ráadásul csak egy darabig fakocka bonyolultságú – az alkotóknak még arra is maradt energiájuk, hogy egy kis meglepetést is vigyenek bele, igaz, az ebből fakadó konfliktust aztán meglehetősen buta fordulattal zárják le. Mindemellett a film ötletes poénokat és még ötletesebb figurákat vonultat fel, Vékond, a számítógépzseni vakond karaktere például telitalálat. (Amúgy a magyar változat kidolgozói ismét hozták a formájukat: nem csupán lefordították a poénokat és a szereplők nevét, hanem magyarították azokat, így gyakran az eredeti változatnál is ötletesebb a végeredmény.)
Persze a film ettől még nem válik megkérdőjelezhetetlenül zseniális alkotássá, de a gyerkőc garantáltan imádni fogja, és a moziba vele együtt beülő felnőtt számára is kézenfekvő a másfél órányi kikapcsolódás. Már csak arra kell lelkileg felkészülni, hogy a moziból kijövet ellen tudjon állni a kissrácnak, aki a legközelebbi kisállat-kereskedés irányába rángatja, mivel egy új tengerimalac nélkül esze ágában sincs hazamenni.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.