
2009. szeptember 23., 09:262009. szeptember 23., 09:26
Az egyik legnagyobb úttörő ebben a műfajban a Disney, amely most újabb „vegyes” gyerekfilmmel állt elő: a G-Force – Rágcsávókban számítógép-animált tengerimalacokat küldenek az emberek világába, hogy megmentsék őket a pusztulástól.
És hogy hogyan lesznek házikedvenc rágcsálókból kommandósok? Nos, természetesen egy titkos amerikai kormányprogram keretében, amely az állati intelligencia fejlesztésével próbál hatékony ügynököket képezni a titkosszolgálatok számára. Ehhez bonyolult számítógépes technológia áll rendelkezésre, amely lehetővé teszi az emberi kommunikációt a programban részt vevő tengerimalacokkal, vakondokkal, legyekkel és csótányokkal.
A kis csapat a siker kapujában áll, hiszen esélyt kapnak arra, hogy igazi FBI-ügynökökké avassák őket. Ehhez azonban bizonyítaniuk kell. El is határozzák, hogy magánakció keretében titkos információkat szereznek egy gyanús milliomos szándékairól, aki az egész világot behálózó, elektronikus háztartási gépeket gyártó cégén keresztül rejtélyes akcióra készül. A próba azonban kudarcba fullad, a csapatot feloszlatják, a tagok egy kisállat-kereskedésbe kerülnek. A nulláról kezdve kell bebizonyítaniuk, hogy méltóak a szövetségi ügynöki jelvényre.
| G-Force. Amerikai animációs vígjáték, 2009, 90 perc. Rendezte: Hoyt Yeatman. Szinkronhangok: Nicolas Cage, Tracy Morgan, Dee Bradley Baker, Penélope Cruz, Steve Buscemi, Zack Galifianakis. Írta: Tim Firth, Hoyt Yeatman. Zene: Trevor Rabin. Értékelés az 1–5-ös skálán: 3 |
A G-Force – Rágcsávók sztorija első hallásra nem rejt sok újdonságot magában, tulajdonképpen sablonos történet, amelyről a néző már az első pillanattól kezdve tudja, hogy a hepiend kötelező, hiszen Disney-filmről van szó. Mégis, a nem túl nagy várakozással beülő nézőt egy idő után magával ragadja a sztori, amely az önmagát károsan komolyan vevő Mission Impossible-jellegű szuperkém-zsáner kitűnő paródiája.
A professzionálisan képzett tengerimalacok, a számítógépzseni vakond és a bekamerázott piaci légy ugyanúgy küzdősportelemek és hiperfejlett műszaki kütyük segítségével kerekednek felül a problémákon, mint Tom Cruise és társai a mozitrilógiában – csak éppen sokkal emberközelibb a történet, annak ellenére, hogy a főszerepekben nem ügyeletes szívtiprókat és igéző idomú dívákat láthatunk, hanem számítógép által életre keltett hobbiállatokat.
A történet ráadásul csak egy darabig fakocka bonyolultságú – az alkotóknak még arra is maradt energiájuk, hogy egy kis meglepetést is vigyenek bele, igaz, az ebből fakadó konfliktust aztán meglehetősen buta fordulattal zárják le. Mindemellett a film ötletes poénokat és még ötletesebb figurákat vonultat fel, Vékond, a számítógépzseni vakond karaktere például telitalálat. (Amúgy a magyar változat kidolgozói ismét hozták a formájukat: nem csupán lefordították a poénokat és a szereplők nevét, hanem magyarították azokat, így gyakran az eredeti változatnál is ötletesebb a végeredmény.)
Persze a film ettől még nem válik megkérdőjelezhetetlenül zseniális alkotássá, de a gyerkőc garantáltan imádni fogja, és a moziba vele együtt beülő felnőtt számára is kézenfekvő a másfél órányi kikapcsolódás. Már csak arra kell lelkileg felkészülni, hogy a moziból kijövet ellen tudjon állni a kissrácnak, aki a legközelebbi kisállat-kereskedés irányába rángatja, mivel egy új tengerimalac nélkül esze ágában sincs hazamenni.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.