Közelkép – Egy cowboy Irakban

A háború már több mint tíz éve kezdődött, Washington pedig nemrég meghirdette, hogy az amerikai erők fokozatosan kivonulnak – nem mintha sikerült volna stabilizálni a helyzetet, sőt: a Szaddám Huszein megbuktatása utáni anarchiából egy olyan „szimpatikus” szervezet emelkedett ki, mint az Iszlám Állam.

Mindennek fényében az Amerikai mesterlövész kimondottan jó időpontban érkezett ahhoz, hogy egyfajta szembenézés legyen magát a „demokráciaexport” felkent bajnokának tekintő Egyesült Államok részéről saját doktrínájának realitásával. Ez azonban nem igazán sikerül – a történet ugyanis nem ér el olyan szintet, hogy erre alkalmas legyen.

A film a főszereplő, Chris Kyle önéletrajzi könyve alapján készült. Kyle igazi, cowboymentalitású texasi fiatalemberként, az Egyesült Államok elleni terrortámadások hatására lépett be a hadseregbe, hogy ott az elit egységek elit egysége, a SEAL tagjává, majd mesterlövészévé válva – aki nem tudná: ez volt az a különleges egység, amely Oszama bin Ladent is kiiktatta – 160 igazolt találatával az amerikai történelem legsikeresebb mesterlövészeként írja be magát az Egyesült Államok haderejének csillagos-sávos történelemkönyvébe.

A film elején kissé talán szájbarágós karakterrajzot kapunk Kyle-ról, aki igazi texasiként már gyerekkorában kitűnően kezeli a vadászpuskát, felnőttként pedig rodeósként keresi a kenyerét. Mindeközben faék bonyolultságú világképpel rendelkezik: hisz Istenben, a hagyományos családmodellben és az Egyesült Államokban, abban, hogy hazája a világ legnagyszerűbb országa. Ezért is lép be a seregbe 2001. szeptember 11-e után.

Ez kiváló metaforája a szintén texasi és szintén cowboymentalitású egykori elnök, az iraki háborút elindító George W. Bush magatartásának, ám a film a továbbiakban a történelmi szembenézés helyett inkább az eredetinek aligha nevezhető dramaturgiai fogások és a mesterkélt érzelgősség irányába megy el.

Miközben az egyértelmű, hogy a főszereplő ugyanolyan messiáskomplexusban szenved, mint az Egyesült Államok, hiányzik a valódi szembenézés a háború borzalmaival és Washington felelősségével – hiába látjuk, mennyire szenved attól, hogy összeegyeztesse magánéletét a katonai kötelezettségeivel, közben meglehetősen egysíkú képet kapunk a fegyveres konfliktus természetéről. Ugyanis valahogy mindig az jön ki belőle, hogy az arabok egytől egyik potenciális veszélyforrást jelentő, fanatikus gazemberek, miközben az amerikaiak akkor is a jó ügyért harcoló hősök, ha néha kissé esendőek.

A Kyle és felesége közötti viták a haza és a család iránti kötelesség között választani nem tudó, a háborút fejben az Államokba is magával cipelő elit katona önmagával való tusakodását hivatottak illusztrálni, ám a szituációk és a párbeszédek igencsak életszerűtlenre és felületesre sikeredtek.

A forgatókönyv hiátusait – az azokat már idejekorán felfedező és eredetileg rendezésre felkért Steven Spielberg javaslatára – egy antagonista beiktatásával próbálták befércelni. Ennek nyomán megjelent az al-kaidás mesterlövész, Musztafa figurája, akivel Kyle élet-halál harcot folytat a vigasztalan iraki utcákon. Csakhogy ezt a fordulatot már lelőtték az Ellenség a kapuknál című filmben, ahol a sztálingrádi csatában Vaszilij Zajcev szovjet és Erwin König német mesterlövész párbaja képezi a film egyik történetszálát.

Mindezek nyomán hiába Bradley Cooper és Sienna Miller jó színészi alakítása, a sztori nem válik kellően méllyé, nem tudja sem a háború fizikai, sem a lelki borzalmait kellő intenzitással visszaadni. Hiába a hat Oscar-jelölés, valószínűleg nem az Amerikai mesterlövész lesz az a film, amelyet Eastwood mester legsikerültebb találataként tartanak majd számon.

Amerikai mesterlövész (American Sniper – amerikai háborús filmdráma, 134 perc, 2014). Rendezte: Clint Eastwood. Szereplők: Bradley Cooper, Sienna Miller, Jake McDorman, Brian Hallisay, Kyle Gallner, Luke Grimes. Írta: Chris Kyle művéből Jason Dean Hall. Kép: Tom Stern.

Értékelés az 1–10-es skálán: 7