
Szépet álmodni, nagyot akarni címmel kiállítással, beszélgetéssel, színházi előadással és filmvetítéssel emlékeznek Kós Károlyra és lányára, Koós Zsófia színésznőre csütörtökön 18 órától a marosvásárhelyi Stúdió Színházban a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Magyar Karának szervezésében.
2014. február 26., 19:312014. február 26., 19:31
Az erdélyiség, a transzszilvanizmus alapgondolatának körülírására elsőként Kós Károly (képünkön) tett kísérletet 1920-ban közreadott Kiáltó szó című híres röpiratában. Később, 1929-ben írja: „Ezer esztendő alatt Erdély földjén megtörténik az a gyönyörű csuda, hogy három nép és három kultúra éli életét úgy egymás mellett, hogy mindhárom megőrzi – mert megőrizheti – a maga külön való egyéniségét, de amellett közös és minden környező néptől idegen és rokon néptől és kultúrától elütő karaktert is veszen fel.”
Kuncz Aladár szintén a „nemzetek, vallások, világszemléletek, népi szokások, társadalmi osztályok és külső hatalmi érdekek bölcs és eszes kiegyensúlyozásában” látja a transzszilvanizmus lényegét. Kós Károly a konstruktív erdélyiség emblematikus alakja, aki saját választásával többszörösen kiállt a szülőföldön való boldogulás, az erdélyi identitás nyílt vállalása mellett.
Az est folyamán megtekinthető a budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Alma és fája – színházi metszéspontok című vándorkiállítása. Koós Zsófia, Kós Károly lánya, több mint három évtizedes kiemelkedő színművészi tevékenysége mellett az 1946-ban Kolozsváron induló Színművészeti Akadémia tanáraként ugyancsak az elkötelezett erdélyi szellemiségnek volt kiváló képviselője.
A polihisztor Kós Károly és a színésznő Koós Zsófia emlékét megidéző kiállítást Kötő József színháztörténész nyitja meg. A több területen is maradandót alkotó Kós Károly munkásságát Anthony Gall építész méltatja. Kós Károly Budai Nagy Antal című színművéből részleteket adnak elő a Színművészeti Egyetem hallgatói, Gáspárik Attila osztályvezető tanár rendezésében. A Kós Károly című portréfilm vetítése előtt Csibi László, a film készítője beszél az alkotás folyamatáról. A Nemzeti Kulturális Alap és a Kós Károly Akadémia Alapítvány által támogatott rendezvényre a belépés díjtalan.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!