
Fotó: Henning János
Kós Károly fatornyaira emlékeztető installációkon mutatták be a neves építész, író, politikus, polihisztor rajzait, vázlatait, az általa tervezett épületekről vagy éppen a róla és családjáról készített fotókat a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
2013. április 25., 17:342013. április 25., 17:34
2013. április 25., 19:072013. április 25., 19:07
A Budapest Főváros Levéltára és a sepsiszentgyörgyi múzeum közös, Kós Károly világa – 1912 című kiállítását tavaly novemberben mutatták be először Budapesten. A csütörtöki sepsiszentgyörgyi megnyitó a múzeum által meghirdetett Kós Károly emlékév és a Szent György napok kulturális hetének egyik kiemelkedő eseménye volt.
A tárlat címe arra utal, hogy az 1912-es esztendő meghatározó volt Kós életében, akkor készült két jelentős műve a budapesti Állatkert és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, a kiállítás alapanyagát ennek a két intézménynek a tulajdonában levő, eddig kevésbé ismert Kós dokumentumok képezik. A kiállítás kurátora az ír származású, évek óta Budapesten élő, ausztrál állampolgárságú Anthony Gall, aki a legnagyobb élő Kós-kutató.
Csomós Miklós, Budapest főpolgármester-helyettese ünnepi beszédében elmondta, a kiállítás nemcsak érték-felvonultató, hanem jelképes tett, Kós országépítő munkájára emlékeztet. Czimbalmos-Kozma Csaba, Sepsiszentgyörgy városgondnoka Antal Árpád gondolatait tolmácsolta, aki szerint Kós Károly olyan Erdélynek, mint Gaudi a katalánoknak.
Horváth István magyar parlamenti képviselő a saját gyűjteményéből egy 1975-ben írt Kós-levelet adományozott a sepsiszentgyörgyi múzeumnak. Vargha Mihály az intézmény igazgatója megköszönte a Budapest Főváros Levéltára munkatársainak, hogy hetven, a múzeum tulajdonában levő Kós-dokumentumot restauráltak. Az igazgató ugyanakkor tájékoztatott, hogy Anthony Gall szerkesztésében előkészületben van a Kós Károly és Székelyföld című kiadvány, amely a Kós Károly és a Székely Nemzeti Múzeum című kötet folytatása.
A kutatás nem fejeződött be, hiszen a sepsiszentgyörgyi muzeológusok a háromszéki kúriákban, parókiákon további 110 Kós által szignált dokumentumot fedeztek fel. A céljuk, hogy állandó kiállításként Kós emlékszobát rendezzenek be a múzeum főépületében, ahol többek között a tulajdonukban levő munkaeszközeit, dohányszelencéjét mutatják be, de ahol a kutatók a Kóssal kapcsolatos minden anyagot megtalálnak legalább digitális formában.
A kiállítás 3,5 hónapig lesz megtekinthető Sepsiszentgyörgyön, utána a tervek szerint elviszik Kézdivásárhelyre és a Balassi Intézet Bukaresti Magyar Kulturális Központjába, de már kérte a csíkszeredai múzeum, és zajlanak a tárgyalások a kolozsvári és temesvári bemutatásáról is.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
szóljon hozzá!