
Fotó: A szerző felvétele
2011. szeptember 14., 08:452011. szeptember 14., 08:45
Az idei évadban Interkulturális párbeszéd a kortárs dráma tükrében című projekt keretében két kortárs drámát mutat be a marosvásárhelyi Yorick Stúdió : Székely Csaba Bányavirág és Carmen Dominte Bye, bye Amerika című darabját, az előbbit a társulatvezető, az utóbbit a szintén marosvásárhelyi Laurenţiu Blaga rendezi – számolt be hétfő délutáni sajtótájékoztatóján a Yorick Stúdió vezetője, Sebestyén Aba színművész, rendező. A Bányavirágon július végétől dolgoznak, szeptember 15-én, pénteken este lesz az ősbemutató. A Bye, bye Amerikát október 2-án mutatják be először magyar nyelven. A darabot románból Székely Csaba fordította.
A sajtótájékoztatón az előzményekről elhangzott, hogy a 2008-as esztendő az interkulturális párbeszéd éve volt az Európai Unióban. A marosvásárhelyi Yorick Stúdió ebből az alkalomból, ezelőtt három évvel fogott hozzá az Interkulturális párbeszéd a kortárs dráma tükrében című projekt megvalósításához. Akkor három kortárs darabot tűztek műsorra: a marosvásárhelyi Láng Zsolt Téli kertjét, a magyarországi kortárs drámaíró, Tasnádi István Paravarietéjét, valamint a bukaresti Gianina Cărbunariu Stop the tempo című színművét. Azt követték nyomon, hogy a három, különféle kultúrkörben élő alkotó hogyan fogja fel, érzékeli a világot. Tavaly a projektet szintén Cărbunariuval folytatták, így jött létre a nagy sikerű 20/20 című előadás, amelyet román és magyar ajkú színészek adtak elő, témája pedig az 1990-es marosvásárhelyi internetikai konfliktus volt.
A Krónika arra volt kíváncsi, hogy a Yorick Stúdió mit vár a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház új vezetőségétől, személyesen Gáspárik Attila vezérigazgatótól. „Nagyon bízom abban, hogy az új vezetőséggel is sikerül egy olyan partneri viszonyt ápolni, mint a korábbi vezetőséggel. A Yorick Stúdió kivívta magának az igazi színházi műhely rangot, azt, hogy ebben a városban harmadik pólusként tartják számon a színházi életben – a kőszínház és a Művészeti Egyetem mellett. A színészeknek megnyilvánulási lehetőséget biztosított akkor, amikor a színházban nem jutottak szerephez. A Yoricknak nincs meg a teljes infrastrukuturális háttere, mindenkor szüksége lesz a színház támogatására” – mondta el lapunknak a társulatvezető.
A Bányavirág című előadásban Bányai Kelemen Barna, Kovács Botond, Gulácsi Zsuzsanna, Nagy Dorottya és a kolozsvári színházban dolgozó Viola Gábor szerepel, a díszletet Lukács Ildikó jegyzi. A Bye, bye Amerikát Barabási Tivadar és Kinda Szilárd mesterképzős egyetemisták, valamint a színművészeti egyetemen idén végzett Kiss Andrea adja elő, az előadás díszletét Cristina Grigoraş egyetemista tervezte.
Székely Csaba 2004-ben végzett magyar–angol szakon Kolozsváron, jelenleg a Manna.ro portál szerkesztője, drámát és prózát ír. Egy rádiójátéka elnyerte a BBC drámapályázatán a legjobb európai dráma díjat, ezt a BBC rádió be is mutatta. A Bányavirágot jövő év februárjában Budapesten is előadják Csizmadia Tibor rendezésében.
„Székelyföldön kétszer nagyobb az öngyilkosságok aránya, mint egész Romániában. Senki nem tudja miért. Egyesek a zord időjárással, a hegyvidék ridegségével magyarázzák. Mások azzal, hogy a bicskához gyakran nyúló falusi székelyek számára más az emberi élet értéke. Az ő világukban a Nap hamarabb nyugszik le. Minél hamarabb, annál jobb. Ilyen környezetben játszódik a Bányavirág, és ebben él az egykori bányász, Vajda Iván, aki a bánya bezárása óta reményvesztett munkanélküliként éli mindennapjait, és gondozza beteg édesapját. Nem azzá vált ez a világ, amivé szerette volna. Hozzá hasonlóan kiutat keres szűkebb környezete is: féltestvére, Ilonka, barátja, Mihály, szomszédai, Illés és Irma. Mindenki a maga módján. A szerencsétlen sorsok és a sok lemondás ellenére a Bányavirág nem egy komor darab. A fekete humor erőteljes jelenléte segít nekünk megfelelő távolságból szemlélni azt, amiben élünk. Segít felébredni abból a keserű álomból, amibe a szereplők belepusztulnak” – olvasható a darabról a Yorick Stúdió honlapján.
A dráma egyébként egy trilógia első része, a Yorick Stúdió a másik két darabot is szeretné színre vinni. A második színmű témája a székelyföldi nacionalizmus és korrupció.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.