
Fotó: Boda L. Gergely
Emberek, akik vágynak valamire, vágyódnak valahová – dióhéjban erről szól Egressy Zoltán Portugál című tragikomédiája, amelyet március 31-én mutat be a Csíki Játékszín.
2017. március 25., 10:362017. március 25., 10:36
„Fontos a bemutató, egyrészt, mert Egressynek a színházakban szívesen játszott tragikomédiájáról van szó, másrészt mert ismét Victor Ioan Frunză rendezővel dolgozhat a társulat\" – mutatott rá Parászka Miklós, a színház igazgatója. Frunză jelenléte meghatározó volt a társulat számára az elmúlt hét évben, öt alkalommal dolgozhattak együtt: Maeterlinck Kék madár című művét, Molnár Ferenc Liliomját, Tasnádi István Finitóját, Örkény István Tótékját, valamint Gorkij Éjjeli menedékhelyét állította színre a csíki teátrumban. Frunză tevékenységét, aki évek óta dolgozik magyar társulatokkal és rendezi magyar szerzők műveit, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Bánffy Miklós-díjjal ismerte el tavaly.
Egressy darabja egy képzeletbeli magyarországi faluban játszódik a kilencvenes évek elején. A felszínen úgy tűnik, hogy nem történik semmi, amikor egy nap megérkezik egy idegen a helybéli kocsmába. A darab a mindennapi történések és az emberi kapcsolatok bemutatásán túl egyetemes érvényű kérdéseket is feltesz – mutatott rá Budaházi Attila dramaturg.
A rendező remekműnek nevezte Egressy darabját, amely kortárs köntösbe öltöztette a csehovi elvágyódás témáját. „Nagyon erős kortárs kifejezése az ideális helyre való elvágyódásnak, amely mindannyiunkban benne van. Ami Csehovnál Moszkva, az itt Portugália\" – mondta Victor Ioan Frunză. Hangsúlyozta, noha sokat fog kacagni a közönség, jelentősek a mélyebb hangsúlyok.
„Ha felületesen olvasod, akkor ezeket a mélységeket nem látod. A hétköznapi és a transzcendens egy helyen van. Nagyon rafinált dramaturgiai eszközökkel él a szerző, semmi sincs pluszban, nincs semmi sallang, minden akkor van ott, amikor ott kell lennie\" – fejtette ki az előadásban játszó Kozma Attila színész.
Szabó Enikő, az előadás másik szereplője rámutatott, hogy noha tipikus magyar sorsokat, tipikus magyar szereplőket vonultat fel a darab, mégis van benne elemelkedés. „Nem annyira szomorkás, mint Csehov, majdnem minden a poénra van kihegyezve, mégsem a poénon van a lényeg, hanem a mögöttes tartalmon. Ezt színészként nagyon nehéz megtalálni. Nagyon pontosan vannak megírva ezek a figurák, de nagyot is lehet bukni, mert nagyon nagy tudás kell ahhoz, hogy ezt a kettősséget tudjuk megmutatni.\" Az előadás szerepeit Bokor Andrea, Veress Albert, Lőrincz András Ernő, Puskás László, Kányádi Szilárd, Kozma Attila, Szabó Enikő, Vass Csaba, Bartalis Gabriella alakítja.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.