Fotó: A szerző felvétele
2009. november 16., 11:232009. november 16., 11:23
A kötetlen beszélgetésben névrokona, a váradi Kőrösi P. József volt a meghívott partnere. Kőrösi Zoltán a Magyar Rádió irodalmi főszerkesztőségének volt a vezetője a tulajdonos- és arculatváltásig. Akkor meg is szüntették a részleget, mondván: a kultúra nem érdekli az embereket, egyébként meg a sport és a könnyűzene is belefér ebbe a fogalomkörbe – miért foglalkozzon a rádió akkor például kortárs irodalommal Később Kőrösi másik, még híresebb névrokonáról, Kőrösi Csoma Sándorról készített filmet, a híres kutató nyomdokain járta be Keletet hat héten át. A forgatókönyvíró Kőrösi Zoltán elmesélte: többször járt már Indiában, legutóbb épp az elmúlt vasárnap érkezett haza, és hogy a nyugati embert ott érő kultúrsokk szinte feldolgozhatatlan. Nehezen fogadja el például az európai ember a Gangesz-parti halottégetéseket. \"A helyiek előszeretettel fürdenek a folyóban, sőt még isznak is belőle\" – mesélte Kőrösi. Hasonló, bár sokkal pozitívabb kultúrsokkban volt része Lisszabonban, ahová felesége ösztöndíja révén jutott ki, és egy évig ott is alkotott. Elmesélte: szinte hihetetlen a kelet-európai ember számára egy olyan ország létezése, ahol mintegy nyolcszáz éve nem volt háború. Az életnek, az alkotásnak ez a folytonossága meglátszik egész Portugálián – mondta Kőrösi.
Az együttlét, a \"convivio\" tudatossága meghatározza az életét ennek a barátságos népnek. Olyan romlatlan világ ez, amely az írót Kosztolányiék korára emlékeztette, a húszas évek Pestjére a kicsi boltjaival, a cipőpucolóval az utcán. A sok élmény ellenére nem tartja magát világutazónak Kőrösi: azt mondja, ő egyszerűen író, még akkor is, amikor csak átmegy a Kálvin téren – ahogy ezt Ottlik Géza is megfogalmazta. \"Aki alkot, több lesz önmagánál, egy erősebb lét érinti meg\" – fogalmazott. Kivételes pillanat, amikor valahonnan \"súgnak\" az embernek, s neki mintha tollbamondás után kellene írnia. \"A regényírásban ajándékba kap időt az ember – mondta –, egyszerre élhet a valóságban és a másik világban is.\" Elmondása szerint egyébként a prózaírás hosszú távú tervekre épülő folyamat, a legjobb módszer, ha az este felbukkanó gondolatokra alszik még egyet az alkotó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok