Fotó: A szerző felvétele
2009. november 16., 11:232009. november 16., 11:23
A kötetlen beszélgetésben névrokona, a váradi Kőrösi P. József volt a meghívott partnere. Kőrösi Zoltán a Magyar Rádió irodalmi főszerkesztőségének volt a vezetője a tulajdonos- és arculatváltásig. Akkor meg is szüntették a részleget, mondván: a kultúra nem érdekli az embereket, egyébként meg a sport és a könnyűzene is belefér ebbe a fogalomkörbe – miért foglalkozzon a rádió akkor például kortárs irodalommal Később Kőrösi másik, még híresebb névrokonáról, Kőrösi Csoma Sándorról készített filmet, a híres kutató nyomdokain járta be Keletet hat héten át. A forgatókönyvíró Kőrösi Zoltán elmesélte: többször járt már Indiában, legutóbb épp az elmúlt vasárnap érkezett haza, és hogy a nyugati embert ott érő kultúrsokk szinte feldolgozhatatlan. Nehezen fogadja el például az európai ember a Gangesz-parti halottégetéseket. \"A helyiek előszeretettel fürdenek a folyóban, sőt még isznak is belőle\" – mesélte Kőrösi. Hasonló, bár sokkal pozitívabb kultúrsokkban volt része Lisszabonban, ahová felesége ösztöndíja révén jutott ki, és egy évig ott is alkotott. Elmesélte: szinte hihetetlen a kelet-európai ember számára egy olyan ország létezése, ahol mintegy nyolcszáz éve nem volt háború. Az életnek, az alkotásnak ez a folytonossága meglátszik egész Portugálián – mondta Kőrösi.
Az együttlét, a \"convivio\" tudatossága meghatározza az életét ennek a barátságos népnek. Olyan romlatlan világ ez, amely az írót Kosztolányiék korára emlékeztette, a húszas évek Pestjére a kicsi boltjaival, a cipőpucolóval az utcán. A sok élmény ellenére nem tartja magát világutazónak Kőrösi: azt mondja, ő egyszerűen író, még akkor is, amikor csak átmegy a Kálvin téren – ahogy ezt Ottlik Géza is megfogalmazta. \"Aki alkot, több lesz önmagánál, egy erősebb lét érinti meg\" – fogalmazott. Kivételes pillanat, amikor valahonnan \"súgnak\" az embernek, s neki mintha tollbamondás után kellene írnia. \"A regényírásban ajándékba kap időt az ember – mondta –, egyszerre élhet a valóságban és a másik világban is.\" Elmondása szerint egyébként a prózaírás hosszú távú tervekre épülő folyamat, a legjobb módszer, ha az este felbukkanó gondolatokra alszik még egyet az alkotó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok