2007. március 30., 00:002007. március 30., 00:00
„Holott Magyarország EurópaAmerikája lehetne, ha a politikai erők megpróbálnánaktársadalmi konszenzusra lépni” – tette hozzáaz író. A vendéget az Ariel Ifjúságiés Gyermekszínház előadótermébenLáng Zsolt, a Látó szerkesztője kérdezteirodalomról, életről, nyelvről és azotthonról. „Én abból a rendkívülszkeptikus belső felismerésből foglalkozom irodalommal, hogyigazat kell beszélnie az írónak. Igazat csakarról lehet mondani, amit az ember igazán ismer” –fogalmazott Kornis, hozzátéve, bár sok mindennelfoglalkozik – színházzal, esszéírással,filmmel –, azonban mindig ugyanaz érdekli: megérteni,hogy ki ő és mi történik körülötte.„Az író életének első ötvenedikévében tanul, megfigyel, tapasztalatokat szerez, amásodik ötven évében pedig ír” –vélekedett a vendég, aki elárulta azt is, hogyéletének második szakaszába lépveévente két-két könyvvel szeretnémeglepni az olvasókat. Kornis felelevenítette, hogyötéves korában, amikor már tudott olvasni,megkapta apjától Petőfi Sándor összeskölteményét, s ez a kötet meghatározólett további élete során, a nyelvhez valóviszonyában. „Először a János Vitéztőllettem mámoros, minden érdekelt, ami vele kapcsolatosvolt, és én is János Vitéz szerettemvolna lenni. Ezzel egy időben jöttem rá arra is, hogyolyan közösséghez tartozom, amelynek tagjaitszületésem előtt néhány évvelmajdhogynem kiirtották” – mesélte gyerekkora elsőmeghatározó élményeit az író,aki úgy fogalmazott, hogy a magyar nyelv az anyja és akenyere, a hazája, a mindene. Élete első harmincévében azt kereste, hová tartozik: nem utasítottel semmit, a Talmudot, a Tórát tanulmányozta,bejárt a rabbiképzőbe, elvégezte a rendezőiszakot, szembekerült a politikával, a nyilvánossággal.„Azzal foglalkoztam 18 éves koromtól 35 éveskoromig, hogy megtaláljam önmagamat. Olyan ember vagyok,akinek nem kell sehová tartoznia. PéldaképemJézus, és zsidónak tartom magam” –fogalmazott Kornis.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.