2007. március 30., 00:002007. március 30., 00:00
„Holott Magyarország EurópaAmerikája lehetne, ha a politikai erők megpróbálnánaktársadalmi konszenzusra lépni” – tette hozzáaz író. A vendéget az Ariel Ifjúságiés Gyermekszínház előadótermébenLáng Zsolt, a Látó szerkesztője kérdezteirodalomról, életről, nyelvről és azotthonról. „Én abból a rendkívülszkeptikus belső felismerésből foglalkozom irodalommal, hogyigazat kell beszélnie az írónak. Igazat csakarról lehet mondani, amit az ember igazán ismer” –fogalmazott Kornis, hozzátéve, bár sok mindennelfoglalkozik – színházzal, esszéírással,filmmel –, azonban mindig ugyanaz érdekli: megérteni,hogy ki ő és mi történik körülötte.„Az író életének első ötvenedikévében tanul, megfigyel, tapasztalatokat szerez, amásodik ötven évében pedig ír” –vélekedett a vendég, aki elárulta azt is, hogyéletének második szakaszába lépveévente két-két könyvvel szeretnémeglepni az olvasókat. Kornis felelevenítette, hogyötéves korában, amikor már tudott olvasni,megkapta apjától Petőfi Sándor összeskölteményét, s ez a kötet meghatározólett további élete során, a nyelvhez valóviszonyában. „Először a János Vitéztőllettem mámoros, minden érdekelt, ami vele kapcsolatosvolt, és én is János Vitéz szerettemvolna lenni. Ezzel egy időben jöttem rá arra is, hogyolyan közösséghez tartozom, amelynek tagjaitszületésem előtt néhány évvelmajdhogynem kiirtották” – mesélte gyerekkora elsőmeghatározó élményeit az író,aki úgy fogalmazott, hogy a magyar nyelv az anyja és akenyere, a hazája, a mindene. Élete első harmincévében azt kereste, hová tartozik: nem utasítottel semmit, a Talmudot, a Tórát tanulmányozta,bejárt a rabbiképzőbe, elvégezte a rendezőiszakot, szembekerült a politikával, a nyilvánossággal.„Azzal foglalkoztam 18 éves koromtól 35 éveskoromig, hogy megtaláljam önmagamat. Olyan ember vagyok,akinek nem kell sehová tartoznia. PéldaképemJézus, és zsidónak tartom magam” –fogalmazott Kornis.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok