2007. március 30., 00:002007. március 30., 00:00
„Holott Magyarország EurópaAmerikája lehetne, ha a politikai erők megpróbálnánaktársadalmi konszenzusra lépni” – tette hozzáaz író. A vendéget az Ariel Ifjúságiés Gyermekszínház előadótermébenLáng Zsolt, a Látó szerkesztője kérdezteirodalomról, életről, nyelvről és azotthonról. „Én abból a rendkívülszkeptikus belső felismerésből foglalkozom irodalommal, hogyigazat kell beszélnie az írónak. Igazat csakarról lehet mondani, amit az ember igazán ismer” –fogalmazott Kornis, hozzátéve, bár sok mindennelfoglalkozik – színházzal, esszéírással,filmmel –, azonban mindig ugyanaz érdekli: megérteni,hogy ki ő és mi történik körülötte.„Az író életének első ötvenedikévében tanul, megfigyel, tapasztalatokat szerez, amásodik ötven évében pedig ír” –vélekedett a vendég, aki elárulta azt is, hogyéletének második szakaszába lépveévente két-két könyvvel szeretnémeglepni az olvasókat. Kornis felelevenítette, hogyötéves korában, amikor már tudott olvasni,megkapta apjától Petőfi Sándor összeskölteményét, s ez a kötet meghatározólett további élete során, a nyelvhez valóviszonyában. „Először a János Vitéztőllettem mámoros, minden érdekelt, ami vele kapcsolatosvolt, és én is János Vitéz szerettemvolna lenni. Ezzel egy időben jöttem rá arra is, hogyolyan közösséghez tartozom, amelynek tagjaitszületésem előtt néhány évvelmajdhogynem kiirtották” – mesélte gyerekkora elsőmeghatározó élményeit az író,aki úgy fogalmazott, hogy a magyar nyelv az anyja és akenyere, a hazája, a mindene. Élete első harmincévében azt kereste, hová tartozik: nem utasítottel semmit, a Talmudot, a Tórát tanulmányozta,bejárt a rabbiképzőbe, elvégezte a rendezőiszakot, szembekerült a politikával, a nyilvánossággal.„Azzal foglalkoztam 18 éves koromtól 35 éveskoromig, hogy megtaláljam önmagamat. Olyan ember vagyok,akinek nem kell sehová tartoznia. PéldaképemJézus, és zsidónak tartom magam” –fogalmazott Kornis.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
Látogatottsági adatok