Fotó: A szerző felvétele
2010. április 12., 09:272010. április 12., 09:27
A kilencvenes évei közepén járó Harmath Ferenc erdélyi kereskedőcsaládból származik. A marosvásárhelyi Deus Providebit Tanulmányi Központban, szombaton megtartott könyvbemutató házigazdája, Markó Enikő elmondta: Harmath Ferenc történelmi idők hű krónikása, aki nemcsak erdélyi emlékeiről, élményeiről, de nyugat-európai utazásairól is irodalmi értékű élménybeszámolókat írt.
Az idős tanító kötetét a Népújság munkatársa, Bodolai Gyöngyi méltatta, majd a szerzővel is ő beszélgetett. Harmath Ferenc, miután a kerelőszentpáli impozáns, egykor 50 hektáros díszkerttel rendelkező Haller-kastélyban tanítóskodott, később feleségül vehette Haller Ilona grófkisasszonyt, akivel jelenleg egy marosvásárhelyi panellakásban él. Haller Ilona egészségi állapota nem tette lehetővé, hogy jelen legyen a könyvbemutatón.
A Haller család gyökerei Németországba, Nürnberg környékére nyúlnak vissza. Tagjai 1198-tól bajvívók, magas rangú tisztségviselők, elöljárók, kormányzók voltak. A közel 500 éves erdélyi ág alapítója az itt letelepedő Haller Péter, aki a szebeni bíró lányát vette feleségül, és a város polgármestere, főbírája és kamaragrófja is volt. A Haller-ház ma is Szeben főterének ékessége. Feleségének halála után, akitől három fia született, Haller Péter Kemény Katalint vette nőül (aki öt fiúnak adott életet), s ettől kezdve az erdélyi Hallerek magyar lányokkal léptek frigyre.
Az öt fiú közül Gábor Fehéregyházán telepedett le, s a szép Bocskai Ilonával kötött házasságot. Gyermekei közül István telepedett le Kerelőszentpálon, és Harmath Ferenc kötetének egyik főszereplője az itt lévő, ma már romos kastély, amely az 1750-es években épült. Harmath Ferenc 15 éven át harcolt azért, hogy visszakapják az államosított épületet, ez 2002-ben következett be, ekkorra a környék lakói mindent széthordtak belőle, legutóbb egy roma család lakott benne, akik pénzért árultak mindent, ami még mozdítható volt. Mivel a nyugdíjas örökösök semmit sem tudtak kezdeni a hatalmas, romos épülettel, azt a római katolikus egyháznak adták át, de azóta is tovább romlik az állapota.
A csaknem 95 éves szerző a kastélyból való kilakoltatás után Küküllődombón tanított több évtizeden át. Harmath Ferenc azt is elmondta: egy történész könyvet írt a Haller családról, ezt is bemutatják majd április folyamán, és májusban Simon István kerelőszentpáli polgármester segítségével kopjafát állítanak a templom udvarán annak emlékére, hogy a Haller család 400 évvel ezelőtt telepedett le itt, tagjai iskolát, templomot építettek a falunak, segítették a helyi lakosságot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok